Csak az egészséges kerti talaj képes megfelelni az éghajlatváltozással járó éghajlati kihívásoknak. Ebben a témakörben megtudhatja, hogy milyen a kerti talaj szerkezete és mi az ujjpróba; milyen feltételek szükségesek az életképes talajszerkezethez, és milyen kerti eszközökre van szükség a gondos talajműveléshez és gyomirtáshoz.
Talajvédelem:
Különösen a kertészkedés során fontos odafigyelni a talajra, és az éghajlati viszonyokhoz igazodva dolgozni. A hőség, a szárazság és a heves esőzések egyre nagyobb kihívást jelentenek, és csak egy egészséges kerti talaj képes megfelelni ezeknek a kihívásoknak, mivel szerkezete és vitalitása révén optimálisan képes ellátni a növényeket vízzel és tápanyagokkal. Ha a talajjal túlságosan hanyagul bánunk, annak számos, hátrányos következménye lehet. Ezek az ökológiai kihívásoktól kezdve a gazdasági, társadalmi és egészségügyi kihívásokig terjednek.
Ökológiai hatások: A biológiai sokféleség és a természetes talajfunkciók elvesztése.
Gazdasági hatások: A termelékenység és az élelmiszerbiztonság csökkenése, magas infrastrukturális költségek, valamint a természeti veszélyek (árvíz) kockázatának növekedése. (Ez utóbbi a tömörödött talaj esetében jelent reális kockázatot)
Társadalmi hatások: A városok terjeszkedése a mezőgazdasági területek rovására, valamint a földterületek egyenlőtlen elosztása a különböző társadalmi osztályok között.
Egészségügyi hatások: A természet rekreációs funkciójának elvesztése.
Talajművelés
A gondos talajművelés sokat tehet a kertben az egészséges és termékeny, laza és morzsalékos szerkezetű talaj fenntartásáért. Csak így tud a talajban oxigén, víz és megfelelő mennyiségű tápanyag tárolódni, ami pozitív hatással van a talajlakó szervezetekre, és megakadályozza a talajeróziót és a víz pangását.
Tanácsok a kíméletes talajműveléshez a közösségi kertben:
-Ismerd meg a saját területedet:
Mindenekelőtt meg kell ismerni a saját talajunkat. A különböző talajtípusok ugyanis eltérő követelményeket támasztanak a talajműveléssel szemben, vagy másképp reagálnak rá. Az első egyszerű osztályozást közvetlenül a helyszínen, a közösségi kertben lehet elvégezni.
Vizsgáljuk meg a talajt 4 érzékszervünkkel:
- Hallgasd meg: Fogj egy kis földet, tartsd a füled elé, és nyomd össze! A homokban gazdag talaj ropog.
- Ízleld meg: A homokos talaj kellemetlen és érdes érzés nyújt a szájban. Az agyagos talaj viszont „kenőcsösnek” érződik.
- Lásd: Minél sötétebb a talaj, annál magasabb a humusztartalma.
- Tapintsd meg: → “Ujjpróba”
Az “ujjpróba” segítségével a talajtípus nagyjáboli besorolása elvégezhető. A talajtípust a homok, iszap és agyag ásványi összetevőinek keveredési aránya határozza meg (lásd az 1. témakört).
Hogyan kell elvégezni az “ujj tesztet”
Mire van szükség:
- 1 lapát vagy ásó
- Edény vagy valamilyen szilárd felszín a minta tárolására/lehelyezésére
- Víz a talajminta nedvesítéséhez (esetleg szórófejes flakonban)
Első lépés:
Vegyünk egy diónyi méretű talajmintát az ásóval. Ha a minta nagyon száraz, nedvesítsük meg egy kicsit. A mintának fényesnek kell lennie, de nem szabad, hogy víz jöjjön ki belőle, amikor összetörjük.
- Érzékeljük a szemcsézettséget: őröljük a mintát a hüvelyk- és mutatóujjunk között, és határozzuk meg a szemcsézettséget (lásd a táblázatot).
- Az alakíthatóság és a gyúrhatóság meghatározása: Próbáljuk meg a talajt ceruza vastagságú tekercsbe formálni tenyérrel vagy valamilyen sima felületen. Figyeljünk arra is, hogy mennyire lesz szennyezett a kezünk!
- Láthatóság: Ha az egyes szemcsék szabad szemmel is láthatóak, akkor homok van jelen. Ha finom por tapad az ujjbarázdákhoz, akkor iszapot tartalmaz. Ha a talaj nagyon sötét, akkor magas a humusztartalom.
A talajminta elemzése
- A talajminta formálható, gyúrható → A talaj az agyagos és agyagos talajok csoportjába tartozik.
- A talajmintát egyszer lehet hengerelni, de az újbóli próbálkozáskor szétmorzsolódik → a talaj nagy iszaptartalmú.
- A talajminta szétesik, amikor formázni próbáljuk→ A talaj a homokos talajcsoportba tartozik.
A homok érdes és szemcsés. Nem tapad az ujjak barázdáiba -> nem szennyeződik a kéz. Az egyes szemcsék jól láthatóak. (A szemcseméret 63 µm és 2 mm között van).
Az iszap bársonyos-lisztes érzetű, és alig összetartó. Ha az iszapot összegyűrjük, a felülete nem fényes. Az iszap erősen megtapad az ujjbarázdákban. Az iszapszemcsék olyan kicsik, hogy szabad szemmel vagy nagyítóval nem láthatók. (A szemcseméret 2 µm és 63 µm között van).
Az agyag ragacsos és nagyon összetartó. Ezért könnyen formázható. Ha az agyagot összegyúrjuk, fényes felületet kapunk. (2 µm-nél kisebb szemcseméretű).
Jó tudni:
A vályog e három összetevő keveréke: Agyag, iszap és homok. A szemcseméret nehezen tapintható, mivel az agyag egyszerre érződik szemcsésnek, valamint bársonyosnak és zsírosnak.
Kerti eszközök választéka
Annak érdekében, hogy a talaj legalsó szintjének biológiai aktivitása ne sérüljön, a talajt nem szabad lazítani. A talaj megforgatására csak akkor van szükség, ha nehéz talaj keletkezik, vagy új kertrész kerül elhelyezésre. A talaj felső részének fellazítását kézzel kell elvégezni olyan eszközökkel, mint a kézi dörzsölő, a karmos- vagy az ásóvilla. A legjobb, ha az ásóvillával lazítja meg a talajt, és nem ásóval ássa fel. A gyomláláshoz is megfelelő eszközre, például sarlóra vagy gyomlálóra van szükség. Döntő fontosságú az időzítés: Ha hamar és rendszeresen eltávolítja a nem kívánt növényeket, akkor a növények nem tudnak magról vagy gyökerestül elterjedni az egész kertben.
A talajtömörödés elkerülése
A talajtömörödés ellen a legjobb védekezés a nehéz gépek és szerszámok, valamint az intenzív talajművelési módszerek kerülése, különösen nedves talajon. Csak így lehet megakadályozni, hogy a talaj pórusai egyre jobban összenyomódjanak. A talajművelés időpontja is fontos: száraz körülmények között kell történnie, mert nedves körülmények között a talaj szerkezete tönkremegy. Itt is használhatja az ujjpróbát.
A talajlakó szervezetek stimulálása
A laza és morzsalékos talajszerkezethez elengedhetetlen a talajlakó szervezetek ösztönzése és megőrzése. Ezt vetésforgóval és szerves anyagok, például komposzt és zöldtrágya hozzáadásával lehet kialakítani. Emellett fontos, hogy a tápanyagokat ne vonjuk el egyoldalúan az év során.
Talajjavítás a közösségi kertben
A talaj szerkezetének javítása:
Talajlazítással: ezzel az eljárással a tömörödött vagy más módon sérült felszínű talajokba levegő juttatható és így javul a víz- és tápanyagellátásuk is. A vályog- és agyagos talajok esetében a homok hozzáadása is segít. A lazítást csak száraz körülmények között szabad elvégezni.
Növényekkel/zöldtrágyával: A talaj javítása érdekében a tényleges ültetés előtt vethet zöldtrágyát. A kifejlődött gyökerek által fellazul a talaj, biológiai aktivitása növekszik.
A pH-érték szabályozása
Ha a talaj pH-értéke túl magas (lúgos), akkor kéreghumusz hozzáadásával szabályozhatjuk a kémhatást. A túl alacsony pH-érték (savas) mész (kalcium) hozzáadásával javítható. Észrevétel: minden meszes talaj lúgos.
Bibliográfia:
Forum Umweltbildung: FUB_Bodenschutz_Materialien_UA.pdf, 16.06.2023
Österreichische Bodenkundliche Gesellschaft: ÖBG – Österreichische Bodenkundliche Gesellschaft – Bodenart (oebg.org); fingerprobe_final.pdf (2 MB), 06.06.2023
www.ages.at: Fingerprobe.pdf (ages.at), 06.06.2023
Umwelt-Bildungszentrum-Steiermark: Natur / Lebensräume – UBZ, 06.06.2023