Menü
Ez a dokumentum egy helyzetelemzés. Azokat a megközelítéseket és jövőbeli stratégiákat tartalmazza, amelyek meggyőzhetik a helyi döntéshozókat (önkormányzatokat) arról, hogy érdemes bevonni a közösségi kerteket a klímaváltozás okozta kihívásokkal kapcsolatos szemléletformálásba és tudásátadásba.
Az elemzés célja a közösségi kertészkedés, valamint a környezeti fenntarthatósággal és az éghajlatváltozással kapcsolatos oktatási tevékenység közötti kapcsolat bemutatása a projektben résztvevő 5 konzorciumi partner országában (Csehország, Ausztria, Spanyolország, Magyarország, Franciaország).
A tanulmány három fő részből áll:
A közösen kidolgozott módszertani megközelítést alkalmazva, de az adott ország nemzeti sajátosságait is figyelembe véve. megfelelő kontextusba helyezve zajlott a téma kutatása. E kutatás alapján született meg az 5 nemzeti jelentés, azok alapján pedig az összefoglaló jelentés.
Ez utóbbi, átalános áttekintést nyújtó dokumentum bemutatja a partnerországok közötti különbségeket és hasonlóságokat, lehetővé téve az adaptálhatóságat más uniós országokra is.
Európában a lakosság közel 73% -a él városokban. Az előrejelzések szerint ez az arány 2050-re el fogja érni a 80% -ot. A klímaváltozás minden bizonnyal befolyásolni fogja a települések és a városok környezetét, gazdasági helyzetét, valamint társadalmi viszonyait. (ClimateAdapt). Jelentős változásokat különösen déli partnereink tapasztalnak, Spanyolországban és Franciaország déli területein. Miközben mi ezen a projekten dolgoztunk, példátlan aszály miatt erdőtüzek pusztítottak arrafelé. Az online, kérdőíves felmérésünkben résztvevő közösségi kertészek is gyakorta hivatkoznak komoly problémaként a ̶ kontinentális éghajlaton korábban nem jellemző ̶ gyakori és hosszan elhúzódó szárazságra.
A kihívásokkal szembesülő települések stratégiákat dolgoznak ki a klímaváltozás hatásainak csökkentésére és az alkalmazkodóképesség javítására. Az a várostervezési gyakorlat, mely a zöldinfrastruktúra fejlesztésével szeretné csökkenteni az éghajlatváltozás és a hősziget-hatás következményeit, növeli a városi területek ellenállóképességét. Ez az irány számos járulékos előnnyel is járhat. Kedvezően hat a levegőminőségre, hozzájárul a lakosság jobb egészségi állapotához, támogatja a biológiai sokféleség megteremtését és fenntartását, valamint javítja az általános életminőséget (climateAdapt). A jelentős fenntartási költségek miatt a városi zöldfelületek növelése azonban nagy kihívás. (MA 22, 2018.) A közösség által működtetett kertek jelentős szerepet játszhatnának ennek megoldásában. Mivel a közösségi kertek még ritkán jelennek meg a klímastratégiákban, a bennük rejlő lehetőségeket a klímaváltozással kapcsolatban nagyobb ellenállóképességgel bíró városok és városrészek fejlesztése során sem használják ki (Clarke et al., 2019). Néhány partnerországban ez a helyzet megváltozott az elmúlt években. Arról, hogy miben és hogyan tudnak a közösségi kertek közreműködni, arról szó lesz ebben a dokumentumban. A városi zöld infrastruktúra oldaláról, a megfelelő kertművelési technikák és kerttervezési módszerek kísérleti helyeként, tágabb értelemben pedig környezetinevelési oktatóközpontokként. Részletesen bemutatjuk majd a jövőbeli lehetőségeket és esélyeket csak úgy, mint az akadályokat. A közösségi kertekben rejlő potenciál kihasználásához stratégiai tervezésre van szükség.
Az elmúlt 25 évben a közösségi kertek virágzásnak indultak a partnerországokban. A folyamat Franciaországban egy olyan hálózat létrehozásával indult el 1997-ben, mely az egész országra kiterjedt. Spanyolországban, Magyarországon és Ausztriában a 2000-es évek elején jelent meg a kezdeményezés és ezzel egyidőben megindult a kertek alapítása is. Egy évtizeddel később megalakultak az első közösségi kertek Prágában, majd kezdtek elterjedni Csehország más területein is.
Mostanra a közösségi kertek száma minden országban megtöbbszöröződött. Aktuális felmérésünk eredményeit az alábbi táblázat tartalmazza.
| Országok | A kertek száma |
|---|---|
|
Ausztria |
376 |
|
Csehország |
137 |
|
Franciaország |
˃10 000 |
|
Magyarország |
82 |
|
Spanyolország (az iskola- és terápiás kertekkel együtt) |
15.000 |
A táblázatban található adatok, statisztikailag, nem validáltak. Minden országban vannak olyan közösségi kertek, amelyek nem szerepelnek semmilyen nyilvános adatbázisban, nincsenek regisztrálva, így számbavételük nem lehetséges. Ami a pontos szám meghatározásában szintén nehézséget okoz, az az, hogy országonként eltérő a közösségi kertek „definíciója”. Nincs konszenzus abban, hogy csak szűkebb értelemben, a klasszikus közösségi kerteket, vagy annak más típusait így pl.: az iskolakerteket is közösségi kertnek tekinthetjük.
Az ország első néhány kertje egyének vagy baráti társaságok kezdeményezéseként jött létre, Bécsben. 2007-ben együttműködés alakult ki Bécs városával. Ezzel egy időben, polgári elköteleződés eredményeként, megjelentek a közösségi kertek Ausztria különböző régióiban is. Napjainkban a közösségi kertek lakossági kezdeményezésre, helyi önkormányzatok és lakóközösségek szándékából vagy támogatásával alakulnak, helyi viszonyoktól függően. A zöldterületek kialakítása szempontjából a kertek egyre inkább integrált részévé válnak a házépítési projekteknek.
Ausztriában ezidáig nem jött létre nemzeti közösségi kert hálózat. A hálózattáválást elősegítő tevékenységein keresztül, az információcserét és kapcsolatteremtés lehetővé tevő weboldalának működtetésével a Gartenpolylog továbbra is hiánypótló szerepet tölt be az osztrák közösségi kertek életében. Regionálisan számos hálózatépítést támogató és szolgáltatást nyujtó szervezet jött létre. Ilyen többek között a Felső Ausztriai Klíma Szövetség, mely a közösségi kertek érdekében végez koordinációs és szolgáltató tevékenységet vagy a Tirolban működő felnőttképzési szolgáltatóközpont.
A közösségi kertek fejlesztése a “Jardin dans tous ses états” elnevezésű országos hálózat létrehozásával kezdődött. A program más országok, például az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok mintájára kívánt közösségi kerteket létrehozni. A mozgalom nemzetközi szakértők bevonásával és a közösségi kertek ötletének országos terjesztével folytatta tevékenységét egész Franciaországban. A hálózat 20 éven keresztül tartó fennállása alatt képzéseket és műhelymunkákat szervezett, eszközöket biztosított a helyi kapcsolattartóin keresztül. Jelenleg több különböző szervezet is dolgozik a hálózat felélesztésén. Mivel a közösségi kertek ügye mindig is jelentős civil kezdeményezésnek számított, élvezte a helyi döntéshozók és az önkormányzatok támogatását. A zöld oázisként, a helyi közösségek jóllétének biztosítójaként az éghajlatváltozás idején is felértékelődött a szerepük. A zöldterületek fenntartási költségeiből fakadó gazdasági nyomás is növeli az érdeklődést a közösségi kezelésű zöldterületek iránt.
Az ország első közösségi kertjeit önkormányzatokkal, nonprofit szervezetekkel és vállalkozásokkal együttműködve alakították ki. A fejlesztésekben jelenleg is ugyanezek a szereplők töltik a legfontosabb szerepet. Mostanáig a társadalmi interakciók és helyi közösségi (szomszédság) aktivitások álltak a közösségi kertek érdeklődésének középpontjában. Az önkormányzatok azonban mára már felismerték a közösségi kertek jelentőségét a klímaváltozás szempontjából is.
Csehországban sincs jelenleg olyan szervezet (egyesület, szövetség stb.) vagy hálózat, amely regionális vagy országos szinten felvállalná a kertek hálózatba szervezését vagy tevékenységük összehangolását. Ezért is hiánypótló a Kokoza szolgáltatató tevékenyége, melynek során kozultációs lehetőséget biztosít az érdeklődőknek, valamint rendszeres találkozókat szervez közösségi kert szervezőknek, hogy támogassa ezzel az ismeretszerzést és a tudásmegosztást.
A közösségi kertek lértehozására irányuló legelső kezdeményezések Magyarországon baráti társaságokhoz és lakóközösségekhez kötődtek. Ezzel szinte egyidőben, helyi önkormányzatok (elsősorban a Fővárosban) is érdeklődést kezdtek mutatni közösségi kertek alapítása iránt. Ez az érdeklődés aztán tevékeny együttműködéssé alakult az önkormányzatok és olyan civilszervezetek között, amelyek már rendelkeztek megfelelő ismeretekkel, tapasztalatokkal közösségi kertek alapítása, szervezése és működtése területén. A KÉK ebben az időszakban (2006-2016) már vezető szerepet játszott a közösségi kert mozgalom népszerűsítésében és megfelelő eszközök biztosításában a közösségi kertészkedés elterjedésében. Szükség volt a meglévő koncepciók (modellek) adaptálására a helyi viszonyokhoz pl.: hatályos szabályozási rendszerhez, a társadalmi keretekhez illeszkedéshez. A 2008-as globális gazdasági válság hatására projektjei felfüggesztésére kényszerülő nemzetközi igatlanfejlesztő cégek közül néhány használaton kívüli telkeket ajánlott fel kertközösségeknek, ideiglenes használatra. A közvélemény számára a közösségi kertészek még mindig „csodabogaraknak” tűnnek. A magyar társadalom történelmi és szociokulturális „örökségeként” a mai napig érzékelthető egyfajta zsigeri ellenállás és bizalmatlanság minden olyan dolog iránt, amely a közösségi együttműködésen és szolidaritáson alapszik.
A korábbiakban bemutatott országokhoz hasonlóan, Magyarországon sincs olyan szervezet (szövetség, egyesülés) vagy önszerveződő hálózat, amely regionális vagy országos szinten felvállalná a kordinátori, hálózatszervezői és szolgáltató szerepet a kertek együttműködésének támogatásában, a bennük rejlő értékeknek a közösség és a döntéshozók irányába történő interpretálásában.
Spanyolországban a közösségi kertek fejlesztése szorosan kapcsolódott a különböző társadalmi mozgalmakhoz és politikai akciókhoz, különösen a 2008-as gazdasági válságot követően. Ezeket a kerteket leginkább közösségek hozták létre közösségek számára, a közösségi önigazgatás, önkéntesek által működtetett és irányított helyszíneiként. Eddig a közösségi kerteket a helyi önkormányzatok ritkán támogatták, így gyakran nem bizonyultak elég stabilnak a tartós fennmaradáshoz. Emiatt nem volt módjuk a bennük rejlő potenciál kiaknázására. Spanyolországban az egyetemek fontos szerepet töltenek be a közösségi kertek támogatásában. Földterületek felajánlása mellett oktatási és tanítási tevékenységükbe is integálják őket.
Ami a hálózatépítést illeti, különféle szereplők számos, országos eseményt kezdeményeztek már, de eddig nem akadt olyan intézmény, amely stabil struktúrát épített volna fel és rendszeresen támogatta volna a hálózatépítést.
A közösségi kertek értékes segítséget nyújtanak a városok és települések éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodásában “a csapadékvíz elszivárgását lehetővé tevő területként, a nagyobb biológiai diverzitás megteremtésével pl.: virágos mezők telepítésével, körforgásos gazdaság létrehozásával, az esővíztmegtartás és -gyűjtés megvalósításával” (fókuszcsoport részvevő, Ausztria). Egyrészt – saját túlélésük érdekében ̶ tevékenyen részt vesznek az klímabarát technikák alkalmazásában. Másrészt, az új technikák és módszerek gyakorlati alkalmazásával a kertek egyfajta pilot helyszínekké válnak, ahol a társadalom más tagjai megtanulhatják, hogyan legyenek “zöldebbek” és klímatudatosabbak. A közösségi kertek “a legjobb példával szolgálnak a „gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan” gondolkodásmódra, valamint a legmegfelelőbb terepe a klímaváltozással kapcsolatos közvetlen polgári fellépésnek” (Fókuszcsoport résztvevő, Spanyolország). A spanyol közösségi kertészek szakértőnek tartják magukat a helyben alkalmazható megoldások megtalálásában és a környezeti összefüggéseknek megfelelően történő cselekvésben. A kertek zöld oázisként és barnamezős területek rekultivációjaként is megjelenhetnek.
A közösségi kertek sokat tesznek azért, hogy csökkentsék karbonlábnyomukat, mérsékeljék az általuk okozott környezetterhelést és tevékenységüket az éghajltaváltozáshoz igazítsák. Valamennyi partnerszervezetünk tapsztalatai azt mutatják, hogy a lakosság egészéhez viszonyítva, a közösségi kertészek körében magasabb az éghajlatváltozással kapcsolatos tudatosság. A kertekben alkalmazott módszerek többségében még nem klímatudatosan alkalmazott technikák. A kertészek nem feltétlenül vannak tisztában azok klímaadaptív mivoltával, a klímaváltozás okozta káros hatások mérséklével kapcsolatos összefüggéseikkel. Gyakran egyszerű ökológiai szemlélettel végzett kertművelési tevékenységet végeznek.
Annak kiderítésére, hogy mi az, amit már megvalósítottak a gyakorlatban, sztenderdizált, online kérdőívet küldtünk ki valamennyi partnerország közösségi kertészeinek. A válaszadók körében a műtrágya és a szitetikus növényvédőszerek alkalmazásának tilalma bizonyult a legelterjettebbnek. A 158 válaszadóból 130 jelenleg is betartja ezt az intézkedést. A szintetikus talajminőség javítók (műtrágya) alkalmazásának korlátozása különös jelentőséggel bír, hiszen ezzel csökkenthető az előállításuk és lebomlásuk során fellépő üvegházhatásúgáz-kibocsátás.
A szintetikus műtrágyák használatának mellőzéséhez hasonló jelentőséggel bír a komposztálás, mely lehetővé teszi, hogy a tápanyagokat körforgásban tartsák, és természetes módon trágyázzák a növényeket. Ezt a módszert szintén minden érintett ország közösségi kertjeiben alkalmazzák (a válaszdók közül 158-ból 121 nyilatkozott így). A természetes talajminőségjavítás másik módja, a zöldtrágyázás, kevésbé elterjedt, bár a megkérdezett kertek közül azért 82-ben használják. Az osztrák fókuszcsoport beszélgetés egyik tagja szerint a“mindennapi komposztálás vagy a növényi szén felhasználása segíti a humuszképzést, mellyel a közösségi kertek támogatják a szén megkötését a talajban”.
A komposztálás egy sajátos formáját, a mulcsozást a felmérésben résztvevő kertek jelentős többsége (110) alkalmazza. Ez a kertművelési technika megóvja a talajt a kiszáradástól és az erróziótól.
Nagyon gyakori az is, hogy közösségi kertek egy részén olyan növényvilágot hoznak létre, mely mind a madarak, mind a rovarok számára természetes élőhelyül szolgál.
Érdekes meglátni az országok közötti különbséget. Bár más országokban elvétve alkalmazzák a csepegtető öntözést, a vizsgált spanyol közösségi kertek kétharmada használja ezt az öntözési technikát. Épp az ellenkező tapasztalható a csapadékmegtartás tekintetében. Az esővízgyűjtés ritka a spanyol és a magyar kertekben, ugyanakkor a többi ország érintett kertjeinek legalább a felében elterjedt ez a tevékenység. Az ásásmentes talajművelés tekintetében egyértelműen Franciaország a „bajnok”. Az adatot szolgáltató, ottani közösségi kertek közül, 26-ból 21 gondozza a termőtalajt ilyen módon. A módszer elterjedésének oka, vélhetően, a ritka fogazatú ásóvilla vagy grelinette használatának hagyománya.
A jelenleg még nem alkalmazott, de a jövőben használni tervezett technológiák közül legtöbb a vízgazgálkodás területén merül fel, mely a csapadékvízgyűjtést és a csepegtető öntözés bevezetését is magába foglalja. De a bioszén és a környezetkímélő termesztési technikák is a kertek figyelemének középpontjában vannak.
A közösségi kertészek által megjelölt további technikák, módszerek
A kertművelésen kívül eső, környezetkímélő tevékenységek közül a válaszadók az újrahasználatot és -hasznosítást, valamint elromlott/sérült eszközök megjavítását emelték ki. A kertekben elterjedt a szelektív hulladékgyűjtés és a helyben elérhető anyagok használata is.
A komposzt/száraz vagy „szétválasztó” wc használatára különböző országok, egy-egy kertje kapcsán történt utalás. Néhány kertben az emberi ürüléket visszaforgatják a talajba. A napenergia, mint megújuló energia használata szintén megjelenik néhány közösségi kertben. Sok válaszadó tett említést pergolák és árnyékolók építéséről is.
A projektpartnerek között nagy az egyetértés abban, hogy a kertközösségekben nagy lehetőség rejlik a környezeti szemléletformálában kapcsán. A közösségi kertek jelenleg is fontos szerepet töltenek be a környezeti nevelésben. A kertek tökéletes helyszínei a praktikus ismeretek átadásának, amely olyan aktuális környezeti kihívásokra reflektál, mint például a globális éghajlatváltozás elleni küzdelem.
Emellett a kert számos más, fontos témakörben is hiteles oktatási felület, leginkább a békés együttélés, az aktív állampolgárság, az egyenlőség, a kölcsönös tisztelet demokratikus működés területén. A fókuszcsoport beszélgetésen résztvővők és a kérdőív kitötők egyarárt kiemelték a közösségi kertek informális oktatásban betöltött szerepét. Ennek ellenére a workhopok, szemináriumok, vezetett túrák és szakmai fórumok szervezése kevésbé jellemző a közösségi kertekre. Ezek megvalósítása kapcsán ugyanis számos nehézség merülhet fel.
A környezetkímélő kertművelési gyakorlatot a közösségi kertészek általában egymástól sajátítják el. Adott a lehetőség a beszélgetésre, a más kertészek megfigyelésére. A kötetlen beszélgetésre jó lehetőséget nyújtanak a közös étkezések és egyéb közösségi események. A kertközösség tagjának lenni, művelni a kertet már önmagában tanulást jelent. Lehetővé teszi a természetes életciklusok és az éghajlatváltozás hatásainak megértését. Erre világít rá egy csehországi fókuszcsoport résztvevő is “(L)átom, mi történik. A tagjaink egyre jobban bevonódnak… csupán azzal, hogy tagjai a kertközösségünknek, beszélgetnek egymással etc.”
A korábbiakban leírtak bemutatták, hogy a közösségi kertek jelenleg is környezet- és klímabarát gyakorlatot folytatnak, hatást gyakorolva ezzel kertközösségük tagjaira. A hatás túlmutat a kertészkedésen. Megváltoztatja az adott személy viselkedésmódját és életszemléletét. Átgondolja fogyasztási szokásait, a természeti erőforrásokkal és a hulladékgazdálkodással kapcsolatos nézőpontját is. Sokszor már a kertszabályzat tartalmazza az alapvető fenntarthatósági szabályokat, így az új kerttagokkal csak meg kell azt osztani.
A közösségi kertészek által különösen fontosnak tartott, átfogó tevékenységek mind a tudásmegossztáshoz és a tudatosság növeléshez kapcsolódnak. Úgy vélik, hogy “minél láthatóbbá válunk, annál vonzóbbá vélunk az emberek számára és az üzenet annál messzebre jut el.” (fokuszcsoport részvevő, Spanyolország).
A helyi csatornákat preferálva, de minél szélesebb körben érdemes tájékoztatni a lakosságot a közösségi kertekről és az abban zajló tevékenységekről. Az éghajlatváltozás kapcsán a közösségi kertekteket „öntudatos” helyekként írják le, ahol kertészek aktívan alakíthatják környezetüket. “Az tevékenység központúság nagyon fontos…mit tehetnék anélkül, hogy kimerülnék?…Bárki cselekedhet”. (kerekasztal részvevő, Ausztria)
Emellett “a közösségi kert multiplikátor hatása óriási. Vannak a kertészek, a környezetük és a kert szomszédságában lakók valamint a kerttel és környezetével kapcsolatban lévő szervezetek.” (fokuszcsoport részvevő, Ausztria)
A szervezett oktatási formák közül leginkább a közösségi kertészek számára szervezett workshopok a jellemzőek. Emellett a tágabb közösség vagy szűkebb célcsoportok számára is szerveznek műhelymunkákat. A workshopok témakörei változatosak. Érintik a fenntartható fogyasztás, az agro-ökológia, az öko-feminizmus, az öntözési technikák, a termőföld és klímaváltozás és a permakultúra kérdéskörét. Vannak gyakorlatorientált foglalkozások is pl.: a vályogfalépítésről, a komposztálásról és a méhlegelők telepítéséről. Az ökológiai kertművelés gyakorlata hírlevélben és a közösségi média eszközeinek segítségével is terjeszthető.
Activity 1: Looking at other community gardeners in your garden and learning from their example
Activity 2: Gardeners asking and telling each other, how to plant, grow, harvest
Activity 3: Exchange of knowledge and skills in meetings and workshops from gardeners for gardeners
Activity 4: Workshops with external experts on certain topics for gardeners
Activity 5: Cooperations with other organisations in the field of environmental education
A közösségi kertészek által említett további képzési és oktatási tevékenységek
A közönség bevonása érdekében nyílt napokat és szakmai gyakorlatokat szerveznek, de akár cégek számára is tartanak foglalkozásokat. A fenntartható kertművelési praktikák bemutatására tájékoztató táblákat, tablókat is használnak. A felnőtteken kívül gyerekeknek is kínálnak ismeretterjesztő programokat. Sok kertben folytatnak oktatási tevékenységet óvodáknak, iskoláknak és ifjúsági táborok résztvevői számára.
Activity 1: Open garden days
Activity 2: Internships for students or volunteers
Activity 3: Environmental programs for enterprises or institutions
Activity 4: Passive methods of educations e.g. info panels
Activity 5: Environmental education activities for schools, kindergarten
Activity 6: Learning/teaching activities together with educational institutions or municipalities
Spanyolországban különleges kapcsolat alakult ki az egyetemek és közösségi kertek között. A felsőoktatási intézmények közösségi kerteket létestenek zöld területeiken. Ezek a kertek szabadtéri osztálytermekként működhetnek, a diákok pedig akár itt is teljesíthetik gyakornoki idejüket.
A felmérésében résztvevők többségenek (158 válaszadóból 110) visszajelzéseiből az derült ki, hogy tervezik, de legalábbis nagyon szeretnének több képzési tevékenységet ellátni a kertjükben.
Az ezzel kapcsolatos kihívások leginkább a formális oktatás területén jelentkeznek. A legnagyobb nehézséget minden országban az okozza, hogy a kertközösségeknek nincs kapacitásuk a képzések megszervezésére és lebonyolítására. A kapacitáshiány különböző területeken mutatkozik meg:
Idő és kapacitás a szervezésre és koodinációra: mivel a legtöbb kerttag és kertkoordinátor a szabadidejében van a kerben, nehéz egy olyan tevékenységet megszervezni, melynek alapja a rendszeresség. “Ha azt szeretnétek, hogy elkezdjem az oktatást, csak hozzatok össze néhány szakértővel és adjatok mellém valakit, aki csinálja a szervezést. Már így is lefoglal a kert…” (Fókuszcsoport résztvevő, Csehország)
Tudás és tapasztalat: a workshop szervezésen kívül, a szervezési és a reklámtevékenység területén jelentkező tapasztalat- és kompetenciahiány is akadályt jelent. A közösségi kertészek nem szakértői az említett területeknek. A megfelelő szakembereket megtalálni és elkötelezni az ügy iránt nehéznek bizonyul sok kert esetében. Ez átvezet a másik problémakörhöz.
Pénzügyi lehetőségek és finanszírozás: a pénzügyi támogatás az oktatási tevékenység megszervezésének sarkalatos pontja. A felkért szakértők tiszteletdíja, a műhelymunkákhoz szükséges felszerelések és eszközök megvásárlása, valamint a helyiségbérlés is költségként jelentkezik.“Mindig nagy örömmel tartunk tudatosságnövelő programokat közösségi kerteknek, forrás hiányában azonban egyre kevésbé tudjuk mindezt ingyen csinálni”. (Fókuszcsoport beszélgetés résztvevő, Magyarország)
A képzéshez szükséges eszközök hiánya további nehézséget okoz. Minden kertnek szüksége lenne olyan, közeli helyszínre, ami időjárástól függetlenül alkalmas rendezvények befogadására. A képzések népszerűsítését is gyenge pontként említik a kertészek.
Tapasztalataik szerint nehéz a közvélemény figyelmét felkelteni. A korábbiakban említett kompetencia- és időhiány az egyik, a helyi önkormányzatok támogatásának hiánya és az oktatási intézményekkel ápolt gyenge kapcsolat a másik ok. Ausztriában a közösségi kertek nyitottságának hiánya is gondot okoz.
A felmérésben résztvevő kertek negyede nem szeretne nyitni a lakosság felé. A látogatók számára nyitott vagy előlük elzártan működő kertek kérdéskörében a szakmai vita állandó jellegű. A kerekasztal beszélgetések résztvevői egyetértetenek abban, hogy a kerteknek nyitniuk kell a lakosság irányába, különösen, ha be akarnak kapcsolódni a környezeti nevelésbe. Mivel a földhasználati megállapodások vagy a támogatási rendszerek szabályai sok esetben nem tartalmaznak egyértelmű rendelkezéseket ezzel kapcsolatban, a kert hajlamosak a kapuikat zárva tartani a nyilvánosság előtt.
Spanyolországban és Csehországban a közösségi kertek instabilitása és a kertközösségekben tapasztalható fluktuáció jelent nagy problémát. Míg Spanyolországban a kertek rövid távú projektek, ezért nem tudják kiaknázni a bennük rejlő lehetőségeket, hosszabb távú programokban gondolkodni, addig Csehországban kerttagság rövidsége jelen gondot, hiszen rengeteg energiát emészt fel a közösségfejlesztés és a folyamatos tagtoborzás.
A fenti kihívások némelyikének leküzdésére a hálózatépítés és együttműködés nyújthat megoldást. Ha a kertek együttműködnek egymással, akkor meg tudják osztani egymással eszközeiket és erőforrásaikat. Ez a kertészek közötti tudásmegosztást és tapasztalatcserét is élénkítheti. Együtt akár új oktatási tartalmakat is kidolgozhatnak. Megoszthatják egymás között a képzésbe bevont szakértők költségeit, a rendezvényeket pedig valamennyi résztvevő kertközösség számára elérhetővé tehetik. A képző intézményekkel való együttműködés megoldhatná a hiányzó oktatási infrastrukturával kapcsolatos problémákat, valamint a szélesebb közönség elérését is lehetővé tenné.
Az adatszolgáltatás során a pénzügyi támogatás, a tanácsadás és a képzés mellett a szervezeti támogatás is megjelent, mint a formális oktatási tevékenység megvalósítása szempontjából lényeges elem. Mivel a kertészek és a kertkoordinátorok általában önkéntes alapon, munka mellett tevékenykednek a kertben, így erőforrásaik korlátozottak. A képzési tevékenységek fejlesztését a leginkább az szolgálná, ha lehetőség lenne fizetett munkatársak alkalmazására, akik egy vagy több közösségi kert oktatási tevékenységét regionálisan koordinálnák, szerveznék és népszerűsítenék.
Az önkormányzatokkal és a helyi döntéshozókkal való együttműködés eredményessége nagy eltérést mutat a különböző partnerországokban. Csehországban, Magyarországon és Ausztriában az önkormányzatok főként földterületet, esetenként pénzügyi támogatást nyújtanak a kertek működéséhez.
A magyarországi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hosszú távú, rendszeres együttműködés az önkormányzatokkal csak abban az esetben lehetséges, ha az intézményen belül van a közösségi kertekért felelős szervezeti egység vagy illetékes munkatárs.
A közösségi kertek vagy részét képezik a releváns, stratégiai dokumentumoknak – ahogy Csehországban vagy Magyarországon – vagy egyáltalán nem is említik őket, ahogy például Ausztria egyes régióiban. Franciaországban és Spanyolországban sokkal gyakoribb az önkormányzatokon és közintézményeken keresztül megvalósuló támogatás és együttműködés. Számos franciaországi város, mint például Pau, Montpellier, Párizs, Lyon támogatja azokat az állampolgárokat, akik közösségi kerteket szeretnének kialakítani, segítve őket projektjük létrehozásában, a területkeresésben, a kertek működtetéséhez szükséges szervezet létrehozásában, de akár eszközökkel, anyagokkal és növényekkel is. A tájfajta növények megőrzését célzó vetőmagosztási program Andalúziában és Montpellier-ben, vagy a komposztmesterek képzésére szolgáló programok Franciaországban, illetve a közösségi komposztálásra irányuló programok egyes spanyol régiókban mind példaként szolgálnak a klímatudatossá válást támogató oktatási programokra.
A spanyolországi Cordobában különleges együttműködés alakult ki ún.: szomdszédsági egyesülések és önkormányzati szervezetek között. Az első néhány megbeszélést követően az önkormányzat bekapcsolódott a kertek kezelésébe és megnégyszerezte a kertek területét. A legtöbb ilyen kertet a közösség működteti, ezért a város is akart, egy „oktatási, agro-ökológiai szemléletű és gendersemleges” kertet létrehozni (Kerekasztal résztvevő, Spanyolország). A 2011-óta tartó, „Zöld Cordoba az éghajlatváltozás elleni hatékony küzelemért” című programban 200 műhelymunkát szerveztek a klímaváltozás témakörében, 4000 fiatal részvételével.
Az iskolákra és a felsőoktatási intézményekre szinte minden partnerországban fontos együttműködő partnereken tekintenek, akkor is, ha már létező kapcsolatokról vagy a jövőben tervezett oktatási tevékenységektől van is szó.
A civil szervezetekkel való együttműködés sokrétű tevékenységet takar. A szervezetek helyszínként veszik igénybe a közösségi kerteket, szabadtéri terápiás vagy környezeti neveléshez kapcsolódó tevékenységeikhez. A civil szervezetek Ausztriában leginkább a különböző kertművelési kérdésekben nyújtott szaktanácsadásban és a képzési tevékenységben erősek. Magyarországon termelői közösségek árufelvevő-pontként használják a közösségi kerteket. Más Erasmus+ projektek keretében, a partner- és egyéb országokban működő civil szervezetek létrehozták a Gardeniser programot, melynek célja kertmenedzserek felkészítése a közösségi kertek működtetésére.
Nemzeti szintű, közösségi kertekre vonatkozó stratégia jelenleg egyik partnerországban sem lelhető fel. A stratégiák elsősorban regionális vagy helyi szinten születnek, ahogy Budapesten és Párizsban is. Az önkormányzati fejlesztési stratégiák néha, említésszinten, utalnak a közösségi kertekre, mint például Prága és Bécs esetében. Ami közös bennük az az, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem szempontjából, vagy más olyan aspektusból, mely a kertekben rejlő sokrétű potenciál felismerésére utalna, nem foglalkoznak a közösségi kertekkel. Jelenleg számos helyen dolgoznak ki klímastratégiákat, de Magyarország kivételével, ritkán jelenik meg bennük közvetlenül a közösségi kert fogalma.
A partnerországokból érkező kérdőívek tanúsága szerint a válaszadók úgy vélik, a közösségi kertek különböző szinteken, sokféleképpen hozzájárulhatnak az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó alkalmazkodáshoz és az annak mérséklésére irányuló stratégiák megvalósításához:
Ezek a funkciók becsatornázhatók, más stratégiákba is, amelyek az organikus mezőgazdaság és agroökológia, a szociális- és közösségi gazdaság, az élelmezés és a városfejlesztés tématerületén születnek.
Az, hogy a közösségi kertek hogyan válhatnának ezen dokumentumok részeivé, kritikus pontként jelenik meg az erről szóló szakmai vitákban.
Kétségtelen, hogy a stratégiák kidolgozásának multidiszciplinárisan kell zajlania.
Ennek érdekében az oktatás, a területrendezés, a polgári részvétel, a mezőgazdaság és más releváns területek szempontjainak is érvényesülnie kell. A felmérés nyilvánvalóvá tette, hogy néhány partnerországban nehéz összefogni politikai szinten az érintett felekkel. Az önkormányzati stratégiák kidolgozását facilitáló intézmények belépési pontot jelenthetnek a közösségi kertek számára. Ausztriában, például az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó régiók programfelelősei részt vettek a fókuszcsoport megbeszélésen, és azt javasolták, hogy a stratégiák kidolgozásával foglalkozó munkatársaikat vegyenek részt közösségi kertekről szóló képzésen.
Az aktivistákkal és a közösségi kertészekkel, valamint a területen működő szolgáltató szervezetekkel való együttműködés szintén kulcsfontosságúnak tűnik. A stratégiafejlesztés előmozdításához erős szervezetekre van szükség a közösségi kertek oldalán is. A nemzeti szintű, hivatalos rendszerek hiánya már korábban nyilvánvalóvá vált. A civilszervezetek és a társadalmi vállalkozások bizonyos szintig fel tudják vállalni a képviseleti és érdekérvényesítő munkát, de nem rendelkeznek annyi kapacitással, hogy teljesen átvegyék ezeket a feladatokat.
Mivel a közösségi kertek még mindig kevéssé ismertek, a jobb tárgyalási pozíció érdekében további adatgyűjtést kellene végezni sokrétű előnyeikről. A jelen összefoglalóban található információk, kiegészítve további releváns adatokkal, jó alapját képezhetnék egy szabályozási javaslatnak. Ez jó kiindulópontja lenne a továbi egyeztetéseknek. A közösségi kertek nyilvánosságának növelése és multifunkcionalitásuk hangsúlyozása a róluk szóló kommunikációban szintén megfelelő eszköznek tűnik a döntéshozók figyelmének felkeltésére, a párbeszéd elindítására.
A kertek stratégiai fejlesztését tekintve válik egyértelművé, hogy a legtöbb esetben a meglévő kapacitások eleve alacsonyak. A meglévő energiákat teljesen leköti a kertészkedés és a közösség szervezésének napi feladatai. A fizetett alkalmazottak segítsége akár magában a kertben, akár együttműködések vagy hálózatépítő és szolgáltató szervezetek révén, felszabadíthatna valamennyi energiát az oktatási tevékenységek, stratégiák, tudatosságnövelés, együttműködés fejlesztésére és a különböző célcsoportok elérésének hatékonyabbá tételére.
A közösségi kerteket vizsgálva láthatjuk, hogy jelenleg is számos olyan tevékenység zajlik bennük, mely hozzájárul a globális éghajlatváltozáshoz kapcsolódó hatások mérsékléséhez, az azokhoz való alkalmazkodáshoz. A kertészek persze nem mindig vannak tudatában annak, hogy az általuk folytatott kertművelési gyakorlat összefüggésben van mindezzel. Mivel bizonyos tevékenységek tekintetében mind a kertek, mind az egyes országok között is nagy különbségek mutatkoznak, nagy lehetőséget látunk az egymástól való tanulásban és a gyakorlatok helyi körülményekhez igazításában. A legjobb példák erre a vízgazdálkodással és a talajminőség megóvásával kapcsolatos módszerek (például: a csepegtető öntözés és a talajszerkezetet kímélő talajművelési technikák alkalmazása).
Ahogy azt korábbi kutatások és a projektben készült országos felmérések is igazolják, a közösségi kertek ideális környezetet biztosítanak a tudásátadáshoz. Az informális oktatás nagy előnye, hogy nemcsak a közösségi kertészek, a kertközösségek és a velük együttműködő szervezeti környezettudatosságára, magatartására van hatással, hanem a környezetükben élőkére is. Bár kihívások leginkább a formális oktatás megszervezésében rejlenek, a kertek többsége mégis szeretné növelni jelenlétét ezen a területen. Az olyan oktatási tartalmak és módszerek létrehozása, mely figyelembe tudja venni a kertészek eltérő igényeit, lehetővé tenné az átlendülést néhány meglévő nehézségen.
A klímaadaptációhoz köthető, releváns elméleti és gyakorlai ismeretek, szakértelem olyan igényként fogalmazódott meg a közösségi kertészek részéről, melynek birtokában hatékonyabb képzési tevékenységet tudnak végezni a környezettudatosság növelése érdekében. A képzési anyagok kidolgozásakor azonban egyéb szempontokat is figyelembe kell venni:
Az önkormányzatokkal és döntéshozókkal való együttműködés. az általuk nyújtott támogatás növelése érdekében érdemes lenne alaposabban megvizsgálni az olyan pozitív példákat, mint a kórdobai vagy a lyoni kezdeményezések. Ezek a tapasztalatok más települések szempontjából is hasznosak lehetnek, változást idézhetnek elő az önkormányzatok hozzáállásában.
A civil szervezetekre, közoktatási és felsőoktatási intézményekre valamennyi országban fontos jelenlegi vagy jövőbeli partnerként tekintenek. A közös cselekvés gyakorlata szempontjából ezen a területen is érdemes egymástól tanulni.
A közösségi kertek stratégiai fejlesztéséhez kapcsolódan még sok feladat vár ránk. Az első lépés itt is a jó gyakorlatok áttekintése. A kedvező hatások összegyűjtése alapvető fontossággal bír a közösségi kertek és a hozzájuk kapcsolódó szervezetek helyzetének erősítéséhez. A megfelelő személyek azonosítása, akiket be lehet vonni a stratégia kidolgozásába, szintén kulcsfontosságúnak tűnik, mivel maguk a döntéshozók gyakran elérhetetlenek. A hatékony érdekérvényesítés folyamatában a közösségi kertek összefogása és a közösségi kertekkel foglalkozó szervezetek megerősítése alapvető jelentősségel bír.
AndalHuerto (2022a). Huertos sociales. [accessed 15/07/22]
Andalhuerto (2022b). Mapa de los huertos urbanos de Andalucía. [accessed 15/07/22]
Česká technologická platforma pro ekologické zemědělství (2021): Akční plán pro rozvoj ekologického zemědělství 2021 – 2027. [accessed 06/07/25]
CIDJ(2022): maitre composteur: un nouveau metier de l’economie circulaire. [Accessed 31/07/2022]
Hatályos klímatörvény: 2020. évi XLIV. törvény a Klímavédelemről. [Accessed 31/07/2022]
Climate Adapt (n.a.): Cities and Towns.
Budapest főváros klímastratégiája, fenntartható energia és klíma akcióterve [Accessed 31/07/2022]
Climate strategy, sustainable energy and climate action plan of Budapest, 7st Districts Municipality. [Accessed 31/07/2022]
Climate strategy, sustainable energy and climate action plan of Municipality of City of Budaörs. [Accessed 31/07/2022]
Collection of climate related national strategies in force in Hungary. [Accessed 31/07/2022]
Community gardens in Hungary
zoldpolc.hu/kozossegi-kertek-budapesten-333
levego.hu/kapcsolodo-anyagok/kozossegi-kertek [Accessed 31/07/2022]
Critical analyses of the sustainable energy and climate action plan of Budapest Municipality. [Accessed 31/07/2022]
El Diario (2017). Oasis ecológicos: el auge de los huertos urbanos en España. [accesed 15/07/22]
Fakta o klimatu (2021): Adaptační strategie České republiky. [accessed 06/07/25]
Gardeniser.eu (2022). [Accessed 31/07/2022]
Gartenpolylog (2022): Gartenkarte. [accessed 06/07/22]
INHOBE (2019). Guía práctica para el compostaje en el País Vasco. [accesed 20/07/22]
Involve (2018): World Cafe. [accessed 06/07/24]
Jardin dans tous ses états (2022). [Accessed 31/07/2022]
Junta de Castilla y León (2022). Compostaje comunitario: Guía, implantaciñon y seguimiento. [accesed 20/07/22]
Lokale Agenda Oberösterreich (2022): interkulturelle Gemeinschaftsgärten https://www.agenda21-ooe.at/projekte/viel-projekt-fuer-wenig-geld/gemeinschaftsgaerten [accessed 08/07/2022]
Magistrat der Stadt Salzburg, Amt für Stadtplanung und Verkehr (2008): Die zukünftige Entwicklung der Stadt Salzburg – Räumliches Entwicklungskonzept der Stadt Salzburg – REK 2007, Ziele und Maßnahmen I Strukturuntersuchung und Problemanalyse, Heft 35 in der Schriftenreihe zur Salzburger Stadtplanung
Magistrat der Stadt Wien(2022): Wiener Klimafahrplan – unser Weg zur klimagerechten Stadt, Wien
Magistrat der Stadt Wien, Magistratsabteilung 18 Stadtentwicklung und Stadtplanung(2014): StEP 2025. Stadtentwicklungplan Wien, Wien
Magistrat der Stadt Wien, Magistratsabteilung 22 (2018): Urban Heat Islands – Strategieplan Wien
Maison du jardinier de Pau (2022). [Accessed 30/07/2022]
Ministerstvo životního prostředí ČR (2022): Plán odpadového hospodářství České republiky pro období 2015–2024. [accessed 06/07/21]
Morán, Oteros-Rozas & López-García (2017): Arraigar las instituciones. Propuestas de políticas agroecológicas desde los movimientos sociales, Madrid, Libros en Acción
Natur Im Garten (2022): GemeinschaftsgärtnerInnen [accessed 22/07/22]
News and analyses about the insufficiency of the Hungarian Climate Act. Source 1.
Source 2. [Accessed 31/07/2022]
Österreichs digitales Amt (2022): Der Klimawandel und seine Folgen. [accessed 20/07/22]
Pražská mise nulová emise (2021): Klimatický plán hl. m. Prahy do roku 2030. [accessed 06/07/25]
Servicestelle Gemeinschaftsgärten (2022): Servicestelle Gemeinschaftsgärten. [accessed 22/07/22]
Stadt Graz (2022): Förderung einer urbanen Begrünung. [accessed 22/07/22]
Stadt Graz Stadtplanung, Projektgruppe Stadtenwicklungskonzept Flächenwidmungsplan (2013): 4.0 STEK Stadtentwicklungskonzept Graz, Graz
Umweltberatung (2022): Gemeinsam Garteln macht Spaß. [accessed 08/07/22]
Urbanismo Madrid (2022). Barrios productores. [accesed 20/07/22]
Ville de Montpellier (2022): Montpellier – main verte. [Accessed 31/07/2022]
Az összefoglaló beszámoló 5 nemzeti riportból származó információk alapján készült. A nemzeti beszámolók a közösségi kerteknek elküldött online kérdőívek adataira, szakértők és döntéshozók részvételével szervezett fókuszcsoport és kerekasztal beszélgetéseken elhangzottakra, valamint szakanyagok elemzésére támaszkodtak. Az összefoglaló beszámoló elkészítése során, számos interneten elérhető forrás is feldolgozásra került. Magyarországon kérdőíves megkeresés is történt, helyi önkormányzatok releváns szakterületei irányában.
| Adatgyűjtési időszak | 2022. március-június |
|---|---|
|
A felmérésben résztvevő közösségi kertek száma |
158 Néhány kérdésre nem minden válaszadó válaszolt. Így néhány válaszban n=155 szerepel. |
|
A válaszadók elérésének módja |
elektronikus üzenet küldése, a közösségi média eszközein keresztül, valamint telefonhívásokkal. |
|
A válaszadás gyakorisága (hány kiküldött kérdőívre, hány válasz érkezett) |
866-ból 158 |
| Adatgyűjtési időszak | 2022. május-június |
|---|---|
|
A résztvevők száma |
Összesen 33 szakértő, alkalmanként 5-10 résztvevő |
|
A fókuszcsoport beszélgetések száma |
5 |
|
Online vagy kontaktbeszélgetés |
4 online, 1 kontakt |
| Adatgyűjtési időszak | 2022. június-július |
|---|---|
|
A résztvevők száma |
Összesen 29 résztvevő civil szakmai szervezetektől, önkormányzatok és egyéb szervezetek részéről, alkalmanként 2-7 fő. |
|
Online vagy kontaktbeszélgetés |
3 online, 3 kontakt |
| 1. A megkeresés célja |
|---|
|
A projekt jelenlegi szakaszában a hazai közösségi kertekkel kapcsolatos helyzetelemzésen dolgozunk. Arra keressük a választ, hogy
|
|
2. Témakörök és kérdések |
|
2.1. A regionális/helyi klímastratégiák megvalósulása szempontjából |
|
2.1.1. Lát-e és ha igen, milyen lehetőségeket a közösségi kertekben a különböző színtű környezeti/klímastratégiák tartalmának megismertetése, a tervezett beavatkozások megvalósulásának elősegítése stb szempontjából? |
|
2.1.2. Ön szerint mi kellene ahhoz, hogy a közösségi kertek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási stratégiák részévé váljanak? (A kertekben meglévő és fejleszthető zöld infrastruktúra, valamint a tudatosságnövelés/oktatás oldaláról nézve) |
|
2.1.3. Milyen kihívásokat és nehézségeket lát ezen a területen? |
|
2.2. A szakmapolitika/helyi döntéshozók nézőpontjából |
|
2.2.1. Lát-e és ha igen milyen (kiaknázatlan) lehetőséget a közösségi kertekben? |
|
2.2.2. Az Önök önkormányzatának vannak-e már és ha igen, milyen tapasztalatai a közösségi kertek kapcsán? (Kertalapítás, fenntartás, programszervezés, kapcsolat a kertközösséggel stb.) |
|
2.2.3. Használja-e az Önkormányzat a közösségi kerteket saját rendezvényeinek (megbeszélések, workshopok, (lakossági) fórumok stb.) megtartására? |
|
2.2.4. Mire lenne szükség ahhoz, hogy az önkormányzat „használhassa” a közösségi kerteket a klímaadaptációs munka során? |
|
(Ad 2.-3. pont. Ha a településen/kerületben nincsenek közösségi kertek akkor kérjük, írja le saját elképzeléseit a közösségi kertek lehetséges szerepe, a velük való önkormányzati együttműködés kapcsán.) |