Ebben a témakörben további információkat osztunk meg a szerves hulladék helyzetéről a háztartási hulladékban, és arról, hogy miért fontos a komposztálás.
Az élelmiszerhulladék komposztálása csökkenti a hulladéklerakókban keletkező hulladék mennyiségét, ezáltal segít csökkenteni az üvegházhatású gázok globális kibocsátását. Például a metángázét, amely az egyik legnagyobb éghajlatváltozást okozó szennyező anyag. Ugyanakkor hasznos, tőzegmentes műtrágyát állít elő, amely gyorsítja a növények növekedését és javítja a talaj szerkezetét. Jelenleg a háztartási konyhai hulladék a biohulladék legnagyobb hányada (88%), amelyet az EU polgárai nehezen tudnak megfelelően szétválogatni a szelektív gyűjtés és a minőségi újrahasznosítás céljából. Pedig a vonatkozó, hatályos uniós szabályozás értelmében az EU-tagállamok 2035. január 1-ét követően kötelesek lesznek települési szinten 10%-ra csökkenteni a hulladéktárolókban lerakható települési hulladék mennyiségét. Neknk azonban nem kell a politikusokra várnunk, máris elkezdhetjük a komposztálást! A szomszédságon belüli komposztálás egyszerű és olcsó megoldás, amelyet a városok a hulladékkezelés és -szállítás során keletkező CO2 kibocsátás csökkentésének eszközeként használhatnak. A közösségi kertekben történő komposztálás vagy általában a közösségi komposztálás nagyszerű módja annak, hogy az emberek elgondolkodjanak a saját hulladékgazdálkodásukról, háztartásuk anyagkörforgásáról és életvitelük éghajlatra gyakorolt hatásáról. A komposztálás folyamatának végére pedig értékes szerves trágyát lehet helyben előállítani és felhasználni. Fontos tudni, hogy a talaj, a komposzt és a műtrágya (főként szénalapú) szállítási logisztikája és előállítása nagy hatással van a megtermelt zöldségek szén-dioxid-mérlegére. Ezért van az, hogy az állítólag klímabarát, helyben termelt zöldségeknek a műtrágya, a komposzt és a különböző talajminőség javító anyagok beszerzésén keresztül összességében rossz lehet a karbonlábnyoma. Ha vásárolunk, a komposztból előállított tápanyagokat mindenképpen előnyben kell részesíteni a tőzeges termékekkel szemben, mivel ezek általában kevésbé károsak az éghajlatra. Ami a komposztálás módját illeti, számos megoldást találtak már ki a szerves hulladék komposzttá alakítására. A beltéri komposztáló eszközöktől a gilisztakomposzton és a bokashi komposzt vödrön át egészen a klasszikus, kamrában történő melegben vagy rotációs komposztálóban zajló rothasztásig.
Tipp:
A klímabarát komposztálásra vonatkozó általános tanácsa, hogy ügyeljünk a szén/nitrogén arányra. A gyümölcsök/zöldségek általában több nitrogént tartalmaznak, míg a levelek és a gyomok több szenet. Ha a komposztanyagban kevesebb szén van, a komposztálás hajlamos anaerobbá válni. Ettől válik a komposzt büdössé és a környezetre káros metángáz is felszabadul.
Bibliográfia:
ECN-iránymutatás a különgyűjtésről 1/22