3. Témakör: Hogyan képezzük a közösségi kertészeket az klimaváltozással kapcsolatban?

3. Témakör: Hogyan képezzük a közösségi kertészeket az klimaváltozással kapcsolatban?

Az éghajlatváltozás és a természeti erőforrások kimerülése sürgős fellépést és alkalmazkodást igényel. Az előző leckékben megosztottuk a kompetenciamodellt. Az OECD Oktatás 2030 projektje három további kompetenciakategóriát azonosított. Ezek a “transzformatív kompetenciák”, amelyek közös jellemzője, hogy a fiatalabb generációk azon növekvő igényét elégítik ki, hogy innovatívak, felelőségteljesek és tudatosak legyenek. Ezeknek a kompetenciáknak a fejlesztése segít nekünk abban, hogy a tanulási célokat tűzhessünk ki a közösségi kertekben az éghajlatváltozással összefüggésben.

  • Új értékteremtés – Az erősebb, inkluzívabb és fenntarthatóbb fejlődés eléréséhez sürgősen új növekedési forrásokra van szükség. Az innováció megfizethető áron létfontosságú megoldásokat kínálhat a gazdasági, társadalmi és kulturális dilemmákra. Az innovatív gazdaságok termelékenyebbek, rugalmasabbak, alkalmazkodóképesebbek és alkalmasabbak a magasabb életszínvonal elérésére. 
  • A feszültségek és dilemmák összeegyeztetése – Az egyéneknek integráltabb módon kell gondolkodniuk, felismerve az összefüggéseket, elkerülve az elhamarkodott következtetések levonását. Az egymásra utaltság és a konfliktusok világában az emberek csak akkor tudják sikeresen biztosítani saját, családjuk és közösségeik jólétét, ha képesek lesznek megérteni mások szükségleteit és vágyait.
  • Felelősségvállalás – A harmadik transzformatív kompetencia a másik két kompetencia meglétének előfeltétele. Az újdonsággal, a változással, a sokféleséggel és a kétértelműséggel való bánásmód feltételezi, hogy az egyén képes legyen önállóan gondolkodni és másokkal együtt dolgozni. A kreativitás és a problémamegoldás ugyanígy megköveteli azt a képességet, hogy az egyén mérlegelje cselekedeteinek jövőbeli következményeit, felmérje a kockázatot és a jutalmat, és felelősséget vállaljon munkája eredményeiért.
Forrás: Teru Menclová © Kokoza, 2021
Az 5 kritikus témakör, amelyet minden közösségi kertésznek ismernie kell, a következő:
  1. Időjárás, éghajlat és éghajlatváltozás.
  2. A Föld éghajlati rendszere.
  3. A Föld energiaháztartása és az üvegházhatás.
  4. Energiafelhasználás és szén-dioxid-kibocsátás.
  5. Hogyan tanítsuk az éghajlatváltozást.

Hogyan beszélgessünk az éghajlatváltozásról a közösségi kertekben?

A beszélgetések elősegítik a társadalmi változásokat, társadalmi normákat alakítanak ki, és nagy hatással lehetnek az érintettekre. Amikor beszélgetést kezdeményezünk az éghajlatváltozásról, ne feledjük, hogy a legtöbb embert aggasztja ez a kérdés. Elképzelhető, hogy sokkal nagyon megértést tapasztalsz majd, mint amire számítottál. Kulcsfontosságú a közös érdekek és az aggodalomra okot adó jelenségek megnevezése, valamint azoknak az emberek számára fontos dolgokhoz – hobbi, család, hit, közösség, munkahely stb. kapcsolása. A hatásos beszélgetésekhez nem szükséges az éghajlati tudományok mélyreható ismerete. A kapcsolatteremtés mellett a tudományos konszenzus hangsúlyozása (a klímakutatók 97%-a arra a következtetésre jutott, hogy az ember által okozott éghajlatváltozás bizonyítható tény). A beszélgetések során fontos hangsúlyozni és az éghajlatváltozással kapcsolatos cselekvés előnyeit. Tudatosítsd magadban, a környezetünkben élők már most is érdeklődést mutatnak a természet iránt, ami nagyszerű kiindulópont ahhoz, hogy ne csak beszélgessünk, hanem valódi tapasztalatokat is megosszunk a kerten kívül élőkkel.

Az Egyesült Királyságban működő Climate Outreach szervezet által kiadott #TalkingClimate Handbook (kézikönyv a klímaváltozással kapcsolatos kommunikációról) a következő elveket dolgozta ki az klímaváltozással kapcsolatos eredményes beszélgetésekhez. A kézikönyv tanácsai a REAL TALK mnemonika köré épülnek.

  • Tartsd tiszteletben beszélgetőpartneredet, és találd meg a közös hangot: Keresd a közös alapokat és értékeket.  A bizalom megalapozására koncentrálj, ne a vitára.
  • Élvezd a beszélgetést: Ne akarj minden kérdésben konszenzust. Előadás helyett inkább tegyél fel kérdéseket, és igyekezzen megérteni azokat a tapasztalatokat, amelyek a másik meggyőződéseinek kialakulásához vezethettek. Próbáld pozitívan kicsengéssel zárni a beszélgetést.
  • Kérdezz: Tudd meg, mit jelent a beszélgetőtár(sak) számára az éghajlatváltozás. Adj teret az önálló gondolkodásnak.
  • Hallgass figyelmesen és bizonyítsd, hogy meghallgattad a másikat. Ha szükséges, kérdezz vissza, hogy jól értetted-e amit a másik mondott.
  • Mondd el a saját történeted: Hogyan köteleződtél el és miért érdekel a dolog. Ez az egyik legerősebb, leghitelesebb eszköz, amivel rendelkezhetsz. Osszd meg perspektíváidat és tapasztalataidat. Beszélj arról, hogy és milyen formában „harcolsz” az ügyben, milyen kihívásokkal szembesülsz te magad is
  • A cselekvés megkönnyíti, de nem oldja meg: Amikor a klimaváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos lépéseinkről beszélünk, az egy nagyon fontos tevékenység. Arra kell fektetni a hangsúlyt a kommunikációban, hogy egyértelműsíthessük a cselekedeteink életszerűségét és reális hatékonyságát. Legyünk empatikusak és tanúsítsunk megértést azzal kapcsolatban, hogy mások számára ez a téma nyomasztó lehet. Ismerjük el a törekvést arra, hogy valaki szeretné megtalálni a saját maga számára elfogadható megoldásokat, tempót stb.
  • Tanuljunk a beszélgetésből: Minden beszélgetés egy lehetőség arra, hogy betekintést nyerjünk és fejlődjünk. Ne legyenek előfeltételezéseink arról, hogy másokat nem is érdekli a témakör. Érhetnek minket ezzel kapcsolatban kellemes meglepetések.
  • Folytassa az elkezdett beszélgetéseket és maradjon kapcsolatban a beszélgetőtársakkal: Minden beszélgetés értékes, és segít lebontani azt a a prekoncepciót, hogy senkit sem érdekel igazán a klímaváltozás. Tartsa fent a folytonosságot az eszmecserében és kapcsolódjon másokhoz, akikkel az problémakörről lehet beszélgetni.
További anyagok

3 tevékenység az éghajlatváltozásról szóló tanításhoz

Tanulóink felkészítése a jelen és a jövő kihívásaira: Fókuszban az éghajlatváltozás

NASA Globális éghajlatváltozás

Az éghajlatváltozás tanítása

Beszélgetés az éghajlatról kézikönyv

Bibliográfia

The Future Of Education and Skills: Education 2030, OECD, 2018

Daniel P. Shepardson, Andrew S. Hirsch. Teaching Climate Change. American Educator, Winter 2019-2020.

Tips for talking about climate change, 2023. Hennepin County Climate Action.