2. Témakör: Hogyan használjuk a helyzetelemzést?

2. Témakör: Hogyan használjuk a helyzetelemzést?

Amikor a közösségi kertekről beszélünk, a helyzetelemzés több elemzést foglal magában: a környezet elemzése, állapotelemzés és szükségletelemzés. Ha az elemzést együttesen készítjük el, az segít különbséget tenni abban, hogy mikor fókuszálunk a közösségi kertekre, és mikor önmagunkra. Ebben a témakörben meghatározzuk az elemzés mindhárom lépését, a közösségi kertekben, az éghajlatváltozás mérséklésére összpontosítva.

Környezetelemzés – Azokra akörülményekre vonatkozó információk és adatok gyűjtésére összpontosít, amelyek között nem formális oktatási tevékenységeket kívánunk szervezni. Olyan adatok gyűjtésére törekszik, amelyek jellemzik azt az általános környezetet, amelyben a közösségi kert körül élők élnek (társadalmi-gazdasági és kulturális helyzetük), valamint azoknak a konkrét személyeknek a valóságát, akikkel együtt dolgozunk vagy dolgozni szeretnénk. Milyen a családi helyzetük? Milyenek az oktatási lehetőségeik? Milyenek a foglalkoztatási lehetőségeik?

Állapotelemzés – Ez ameglévő helyzet leírására szolgál a környezet összefüggésében. Míg a környezetelemzés során információkat gyűjtöttünk arról, hogy mi van szervezetünkön belül és kívül, a közösség és a tágabb társadalom szintjén, addig az állapotelemzésből az kiderül, hogy milyen állapotban van minden. Működik-e és ha igen, hogyan a  jelenlegi rendszer? Az elemzésnek ebben a részében megpróbáljuk megtalálni az összefüggéseket a kirakós játék darabjai között egy sor mutató alapján, mint például a közösség mérete, elhelyezkedése és a mitigációra irányuló intézkedések száma. Megkíséreljük megérteni, hogy miért vannak a dolgok úgy, ahogy vannak.

Szükségletelemzés – Meghatározza a közösségi kertek célcsoportjának, szervezetünknek vagy a társadalomnak a közösségi kertek célcsoportjával kapcsolatos szükségleteit és problémáit. Bár a célcsoport vagy a társadalom igényeinek elemzése elvégezhető a szervezetünk igényeinek elemzésétől függetlenül is, az egyik a másik nélkül mindig csak részleges képet ad.

Hogyan készítsünk helyzetelemzést a mitigáció kapcsán a közösségi kertekben?

  1. Legyen világos, hogy mit és miért szeretnénk megtudni.
  2. Gondoljuk át, milyen forrásokból szerezhetünk releváns információt.
  3. Állítsunk össze előre egy kérdéssort, amely segít elérni a célközönséget (belső és külső közösséget). Próbáljunk meg hasonló csoportokat is felkeresni, hogy kiegészítsük és/vagy tisztázzuk az információkat. Ugyanakkor hozzunk létre támogató kérdéseket, amelyek segítenek eljutni a valóban szükséges válaszokhoz.
  4. Készítsünk tervet arról, hogy kinek, milyen kérdéseket, hogyan és milyen időkeretben szeretnénk feltenni. Nem biztos, hogy egy kérdőív mindig a leghatékonyabb módszer, ahogyan egy hosszú interjú sem.
  5. Gyűjtsük össze az információkat és válogassuk ki a relevánsakat.

A helyzetelemzés segít egy olyan iránytű létrehozásában, amely segítségével eligazodhatunk a helyzet és a környezet térképén, és egyúttal meghatározza, hogy honnan, hová kell haladni ezen a térképen – vagyis választ ad arra a kérdésre, hogy “Hogyan kellene a helyzetnek változnia?”. A közösségi kertekben folyó nem formális oktatásban a közösség fejlődéséről holisztikusan, a kompetenciák összefüggésében gondolkodunk, amelyeknek három összetevője van: tudás, készségek és attitűdök, ahogyan azt ebben a leckében kifejtettük.

HELYZETELEMZÉSI SABLON: Hogyan tervezzünk és valósítsunk meg klímavédelmi intézkedéseket a közösségi kertben?

Nézzetek utána közösen annak, hogy a környéken élő és az ott működő szervezetek milyen módon tudhatnak meg bármit a közösségi kertetekkel kapcsolatban. Gondoljátok át végig, hogy melyek a szükséges és elégséges információk az intézkedések megvalósításához.  Válasszatok ki két módszert az információgyűjtésre, illetve a meglévő információforrások beazonosítására.  A következő kérdéseket alaposan érdemes átgondolni.  Mit tudunk a következőkről:

  • a klímaváltozásra mérséklésére irányuló intézkedések
  • a célközönség
  • más helyi szervezetek és kezdeményezések a klímavédelem területén
  • milyen módon lehet visszacsatolást kapni arról, hogy az adott intézkedés megfelelő-e, van-e értelme, szükséges-e stb.

Az előző kérdésekre adott válaszok alapján érdemes végig gondolni, hogy mit, hogyan érdemes tenni, nem tenni vagy változtatni a közösségi kert jelenlegi tevékenységei kapcsán.

Bibliográfia

PEŠEK, Tomáš, Tibor ŠKRABSKÝ, Monika NOVOSÁDOVÁ and Jolana DOČKALOVÁ. Slabikář neformálního vzdělávání v práci s mládeží, 2019, p. 71-81.