Menü
A közösségi komposztáló csoport tagjai összegyűjtik a szerves hulladékot, és közösen komposztálják azt. Műhelyfoglalkozásokon, a komposzt gyakorlati gondozásával kapcsolatos tevékenységeken és tapasztalatcseréken ismerkednek a komposztálással és annak hátterével. Végül közösen termelik ki a komposztot, elosztják egymás között, és talajjavítóként használják a növényeik számára otthon vagy a városi kertészkedés során.
Közösségi komposzt csoport Fünfhaus
Jogi személyiség nélküli személyegyesítő társulás
2020
Markgraf-Rüdiger-Straße opposite No 5, 1150 Vienna
A közösségi komposzt csoport létrehozását a Gartenpolylog kezdeményezte 2020-ban azzal a céllal, hogy a lakosságban tudatosítsa az erőforrás-körforgás és a komposztálás jelentőségét. További cél volt az is, hogy bevonja a komposztálásba azokat az embereket, akiknek nincs saját kertjük és elősegítse a szomszédsági kapcsolatok létrejöttét. A komposztáló létesítmény egy sétány és egy utca közötti sikátorban kapott helyet Bécs egy meglehetősen sokszínű és gazdaságilag hátrányos helyzetű kerületében. A komposztálót 2011 augusztusa óta szomszédok egy független csoportja működteti. A területhasználati szerződés kedvezményezettje a Gartenpolylog.
A kezdeményezés oktatási projektként lett megtervezve. A komposztálással kapcsolatos bevezető előadásokra 2020 őszén került sor. A komposztálási tevékenység alkalmas a természetes körforgás bemutatására és a “hulladékban” rejlő értékek tudatosítására. Mivel a résztvevők maguk is részt vesznek a komposztálásban, tudatosul bennük, hogy maguk is hozzájárulhatnak a szükséges változáshoz.
A projekt első 18 hónapját Bécs szociális innovációs programja finanszírozta, így elegendő forrás állt rendelkezésre a csoport megalakítására és az oktatási tevékenységek színvonalas megvalósítására. A kerületi polgármester és az önkormányzat városmegújításért felelős hivatala szintén támogatta a kezdeményezést.
A projekt egy komposztáló létesítmény létrehozásából, egy komposztáló csoport megalakításából és a komposztálással kapcsolatos ismeretek átadásából áll, rendszeres komposztálás, workshopok és közösségi komposztgondozási tevékenységek révén.
Minden résztvevő (30 háztartás) kapott képzést a komposztálásról, és néhányan további műhelymunkákon vettek részt. Minden résztvevő a komposztáló létesítménybe viszi a szerves hulladékot, és ellenőrzi a komposztot. 5-10 tag ̶ néhány havonta ̶ találkozik, hogy átforgassák a komposztot és gondoskodjanak a megfelelő körülményekről. Ezeken az alkalmakon a komposztálási folyamatot is elemzik, és az eredményeket közlik a többi taggal, pl. mit találtak benne, ami nagyon lassan vagy egyáltalán nem bomlik le, mi penészedik, milyen a nedvesség stb. Félévente a csoport lefejti a komposztot, és tápanyagként használhatja virágcserepeiben, az erkélyeken és a városi kertészeti tevékenységekben.
Ami a képzési igényeket illeti, az oktatónak alapos ismeretekkel kell rendelkeznie a komposztálásról, és arról, hogy hogyan lehet a komposztálással kapcsolatos ismereteket átadni, a készségeket fejleszteni a komposztáló csoporton és az érdeklődő közönségen belül. A trénernek továbbá tapasztalattal kell rendelkeznie a csoportfolyamatok facilitálásában és a szervezeti struktúrák csoporttal közös kialakításában. A tevékenység jó kommunikációja, hatékony népszerűsítése szintén hasznos tudás.
A helyszín keresése és a résztvevők megnyerése során nagy segítséget jelentett, hogy a kerületben több szervezettel – ifjúsági szervezetekkel, egyházakkal, Bécs város kertészeti és szociális osztályával, valamint a városrészgazdálkodásért felelős szervezeti egységével – is kapcsolatban álltunk. A csoport a környéken is folytat tevékenységeket, és a téma népszerűsítése érdekében kapcsolatban áll további szervezetekkel.
Különösen a komposztáló csoportban nőttek a komposztálással és annak értékével kapcsolatos ismeretek, készségek és a tudatosság. A komposztálással kapcsolatos műhelymunkák és rendszeres tevékenységek révén sokat tanultak a komposztálás folyamatáról és annak környezetre gyakorolt hatásáról. A komposztálás a szomszédságra és a lakosságra is hatással van. Amikor a komposztálótelepen tevékenységet végeznek, az párbeszédet generál a tevékenységről.
Bár a létesítmény egy sokszínű kerületben található, ez nem tükröződik a résztvevők összetételében, akik többnyire középkorúak vagy idősebbek, magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek és német anyanyelvüek. Bár a tájékoztató anyagokat 5 különböző nyelven készítették el, ez sem tette diverzé a csoportot. A különböző közösségekkel való közvetlen kapcsolatfelvétel – az eredeti tervek szerint – a világjárvány miatt nem volt lehetséges. További célcsoportok elérését szolgálhatja a kapcsolat keresése és az elképzelés bemutatása különböző közösségi találkozókon.
1.1 Séták a komposztáló létesítmény létrehozásának területén és a lehetséges helyszínek feltérképezése.
1.2 Bemutatkozás az adott területért felelős hatóságnak, vagy ha magánterületről van szó, a tulajdonosnak, és annak ellenőrzése, hogy a javasolt területen lehetséges-e a létesítmény létrehozása Megjegyzés: érdemes több helyszínben gondolkodni, hogy konszenzus alakulhasson ki a kiválasztott területtel kapcsolatban. Rendszeres eszmecserére van szükség az érintettekkel.
1.3 A helyszín kiválasztása
1.4 Tárgyalások a használati feltételekről és szerződéskötés.
2.1 Az első tájékoztató időpontjának meghatározása
2.2 Meghívók tervezése különböző nyelveken
2.3 A meghívók terjesztése a megfelelő csatornákon keresztül, pl. helyi közösségi médiahálózatokon, a környező házak információs tábláin elhelyezett plakátokon, közvetlen levelezés, plakát kiragasztása a helyszínen.
2.4 A tájékoztató találkozó lebonyolítása – vagy közvetlenül a helyszínen – mint a mi esetünkben – vagy fedett helyen, egy közeli közterületen.
2.5 A potenciális résztvevők elérhetőségeinek összegyűjtése.
3.1 Úgy tervezték, hogy a komposztáló konténereket a résztvevőkkel közösen építik meg, de a járvány miatt kénytelenek voltak azokat szakemberrel elkészíttetni, ami ugyan magasabb költséggel, de kevesebb munkával járt. Fontos, hogy olyan konténereket tervezzünk és építsünk, amelyek stabilak és alkalmasak a közterületekre. A konténereknek könnyen nyithatónak kell lenniük az egyik oldalon, hogy a komposztált anyagot át lehessen forgatni. A komposzt gyűjtő zárhatóságát is meg kell oldani.
3.2 Táblák tervezése és készítése az egyes konténerekhez (mi történik melyik konténerben), valamint egy tábla, amely a komposztáló létesítménnyel kapcsolatos információt tartalmazza.
4.1 Bevezető workshop megtartása, amely elmagyarázza, mi a komposztálás, hogyan működik, mit lehet komposztálni és mit nem.
4.2 Tájékoztató anyag készítése a komposztálás módjáról a több nyelven.
4.3 Tájékoztató anyag kiosztása az összes résztvevőnek.
5.1 Rendszeres workshopok a komposztálás hátteréről, beleértve a komposztálási folyamat helyszíni elemzését (az első évben kéthavonta) és a komposzt gondozását (átforgatás és a lefejtés).
5.2 Rendszeres csoporttalálkozók a csoporttagok közötti eszmecsere érdekében (kombinálható a műhelytalálkozókkal).
5.3 A komposzttal kapcsolatos kérdések megválaszolása, amikor csak felmerülnek – akár a tagoktól, akár más szomszédoktól vagy járókelőktől – online és a helyszínen.
6.1 A csoport megtanulja az összes feladatot, amelyet ebben az első, egyéves szakaszban el kell végezni.
6.2 A csoport egy megbeszélésen megvitatja az összes elvégzendő feladatot, és a résztvevők eldöntik, hogy ki melyik feladatot veszi át. 2 komposztmester átveszi a felügyelet feladatát. A többiek a kommunikációért, a találkozók szervezéséért, az anyagbeszerzésért és a csoport pénzügyeinek kezeléséért lesznek felelősek.
6.3 A csoport továbbra is évente 3-4 alkalommal találkozik, amikor is átbeszélik a szervezési és egyéb lényeges kérdéseket.
A tevékenység révén a felhasználók csoportja csökkentette a szelektíven nem gyűjthető hulladék mennyiségét. Mivel az összes előállított komposztot közvetlenül a környéken használják fel tápanyagként, az erőforrás körforgása a korábbinál zártabbá vált, és az anyagok – hulladék, talaj és talajjavító – szállítással kapcsolatos környezetterhelése csökkenthető volt. A városi kertészkedésben történő komposztfelhasználás is pozitív hatással jár. A vásárolt és gyakran tőzeget tartalmazó talaj kiváltható a “régi” talaj komposzttal való felfrissítésével.
A tevékenység nemcsak a felhasználók, hanem a közvetlenül nem érintett szomszédok körében is tudatosítja az erőforrások körforgását és a megfelelő hulladékgazdálkodás hatását. Közterületre telepítve sok emberhez eljut az ezzel kapcsolatos információ.
Mivel a helyigény nagyon kicsi (3-4 m²), a tevékenység viszonylag könnyen reprodukálható. Csak némi komposztálással kapcsolatos ismeretre, néhány érdeklődő emberre, és a konténerek építéséhez szükséges anyagra van szükség. Ez a projekt már mintaként szolgált egy másik kerületben elindult kezdeményezéshez, és hatást gyakorolt a bécsi közösségi gilisztakomposztálás fejlődésére is.
