Zöldségtermesztés emeltágyásokban, a permakultúra alapelveinek figyelembe vételével

MetroFarm közösségi kert és a MetroPole városi farm - Spolek pro udržitelný rozvoj, z.s.

-
-

Zöldségtermesztés emeltágyásokban, a permakultúra alapelveinek figyelembe vételével

Összefoglalás

A közösségi kert egy ideiglenes helyen kezdte meg működését, a városközpontban. A földterület alacsony tápanyag tartalmú, rossz szerkezetű talaj volt, nem volt vízforrás és a talaj erősen szennyezett volt. A kertészek célja elsősorban zöldségtermesztés volt. Magaságyásokat hoztak létre a városi parkfenntartásból, kertgazdálkodásból, istállókból és a konyhai szerveshulladékból származó hulladék felhasználásával, hogy dúsítsák a termőtalajt, javítsák annak szerkezetét és az ágyások vízmegtartó képességét.

1. A tevékenységnek otthont adó szervezet

Név

MetroFarm közösségi kert és a MetroPole városi farm - Spolek pro udržitelný rozvoj, z.s.

Jogállás

Egyesület

Az alapítás éve

2019 (MetroFarm no. 1), Spolek pro udržitelný rozvoj, z.s. (2016)

Helyszín

Prague, Císařský ostrov

A projekt mögött egy nagyszerű ember áll. Štěpán Říha, aki 3 közösségi kert és egy közösségi park koordinátora és közösségi kertész. Štěpán a egyesület alapítója és az összes említett projekt motorja. Štěpán folyamatosan képzi magát. Mielőtt elindította az 1. MetroFarmot egy évet egy méhészetben töltött, idén (2022) pedig beiratkozott egy agrár szakképző iskolába. 

Egy komplex  ̶  bel- és kültéri művészeti, szabadidős, környezetvédelmi, oktatási és sporttevékenységek számára helyet biztosító  ̶  projekt (Volnočasové centrum Holešovice) keretében, Štěpán létrehozta az első MetroFarm közösségi kertet 2019-ben. A projektet egy építési engedélyre váró fejlesztő céggel kötött megállapodás tette lehetővé. Az engedély egy közel 13 hektáron létrehozni kívánt új városrész építésére vonatkozott. A fejlesztő céget érintő, belső változások miatt a projekt 2 évvel hamarabb fejeződött be. A MetroFarm közösségi kert két éves fennállása alatt a Štěpánból a kertben elhelyezett lakókocsijában, 5 baromfifarmról mentett tyúkjával élő kertészből álló „kertközösség” időközben egy 100 tagú közösségé nőtte ki magát, 70 szabadon kapirgáló, boldog tyúkkal, juh- és kecskefarmmal és számos, tíz négyzetméter nagyságú, ültetésre kijelöl ágyással. 

A MetroFarm közösségi kert projektet 2020-ban a prágai önkormányzat vette szárnyai alá és kert a Moldva folyó és a csatorna közötti szigeten lévő üres telekre költözött. A következő lépés a MetroPole városi farm létrehozása volt, mely 2022-ben indult el egy olyan mezőgazdasági területen, amely egy környezetbarát gazdálkodást támogató önkormányzati projekt részét képezte.

2. A tevékenység részletes leírása

Az első közösségi kertet, a MetroFarmot egy használaton kívüli földterületen hozták létre, amely egy új városrész építésére várt. A telek korábban barnamezős terület volt. Egykor vasúti építmények, később golfpálya üzemelt rajta. A talajviszonyok sem voltak alkalmasak arra, hogy közvetlenül a talajba ültetve termesszenek növényeket. A néhány centiméter mély felső talajréteg homokos és gyenge volt. Az egyetlen vízforrás a tetőkről összegyűjtött esővíz volt.

Mivel a CG MetroFarm No.1 alternatív kulturális, közösségi és sporttevékenységek helyszínének része volt, a közösségi kert közössége különböző társadalmi és kulturális csoportokból származó emberekből, köztük külföldiekből (kb. 100 kertész) kovácsolódott össze. A MetroFarmot a prágai önkormányzat támogatja (a földterület biztosításával), és együttműködik más hasonló projektekkel, szervezetekkel (Kultivárium, reKáva, úl, Kokoza). A koordinátorok különböző pénzügyi forrásokat kombinálnak (kerttagság, piaci értékesítés, kertek bérbeadása, támogatások stb.). A projekt motorja továbbra is Štěpán , aki lelkes amatőr kertész, méhész, állattenyésztő, hálózatépítő és közösségszervező. 

A kertészek elhatározták, hogy nagy területen építenek emeltágyásokat, hogy javítsák a talajviszonyokat (különösen a tápanyagok hozzáadásával, a talajszerkezet javításával).

Elhatározták hogy szerveshulladékot gyűjtenek: 

  • A városi parkfenntartóktól (Stromovka közpark).
  • A városi zöldterület fenntartóktól (főként fű).
  • Lakossági konyhai szerveshulladékot.
  • A 13 hektáros terület fenntartásából származó szerveshulladék (ágak, széna, fű, trágya).
  • A városi istállókból (trágya).

Ugyanezt a gyakorlatot alkalmazták a második helyen is, ahol a talajviszonyok jobbak (vastagabb felső talajréteg, táplálóbb, jobb szerkezetű termőtalaj). A vízhez való hozzáférés a folyó miatt itt sokkal könnyebb volt. A második közösségi kert, a MetroFarm 9.000m2-en, míg a legújabb kert MetroPole  2ha-on működik. A tevékenységek szerves része a közös munka és az önkéntesség. A közösségi kert rendszeresen szervez workshopokat, hogy alapvető ismereteket terjesszen a növénytermesztésről, az emeltágyások építéséről és a komposztálás gyakorlatának elsajátításáról. A workshopok a kertközösség tagjai és a nyilvánosság számára is nyitva állnak. Évente több mint 500-an vesznek részt a workshopokon. A kert évente több nagyszabású rendezvényt szervez a nyilvánosság számára (pl. szüreti fesztivál), minden nap nyitva áll a nyilvánosság előtt, csatlakozott  a Nyitott kapuk napjához is stb.

A megvalósítás lépései

A rétegezést és az emelt ágyások kialakítását a permakultúra elvei ihlették. Az innováció a biohulladékkal foglalkozó és a városi parkokat, zöldterületeket kezelő szervezetekkel együttműködve valósul meg. A növényi maradványokat még azelőtt felhasználják, hogy biohulladékká válnának. 

Az emelt ágyások a földfelszínen, ásás nélkül, a talaj lefedésével épülnek fel: 

  • kartonpapírral, 
  • füves gyepszőnyeggel,
  • faforgáccsal,
  • trágyával, szénával vagy szalmával, levelekkel, fűvel
  • és komposzttal vastag rétegekben. 

A rétegeket lehet, de nem muszáj összekeverni. Az emelt ágyás legalább 2-3 évig működik, utána fel kell újítani.

4. Következtetések

A magasított ágyások nagyszerű megoldást jelentenek akkor, ha javítani kell a talajviszonyokat és vízforrás nélkül kell termeszteni. Az istállóból származó növényi maradványok és trágya felhasználása nagyobb távolságokra történő szállítás nélkül a fenntartható gazdálkodás egyik módja (mind környezetvédelmi, mind gazdasági szempontból). A közösség és az önkéntesek részben kiváltják a gépigényű munkálatokat a kisebb közösségi kertekben, a nagyobb területű kertekben,  közösségi földeken,  a városi farmokon a gépesítésre szükség lehet.