A Franciaországi Pau önkormányzata segítő szakemberek és oktatók bevonásával online és kontakt foglalkozásokat szervez, hogy a kerttel rendelkező lakosokat megtanítsa a komposztálásra, a komposztáló eszközök kiosztását megelőzően.
Pau városa
Önkormányzat
2012
Pau, Franciaország
Pau városa 2012 óta szervez komposztálással kapcsolatos foglalkozásokat. A komposztálást népszerűsítő műhelymunkák a RCC (Polgári Komposztálók Hálózata) hálózatában képzett, akkreditált alkalmazott vagy önkéntes komposztmesterek bevonásával zajlanak. 2019 óta a komposzt foglalkozásokat bővítették és beépítették a város biohulladék-politikájába is. Online képzés és kontakt foglalkozások keretében megszerezhető ismeretek elsajátítását követően a kertesházakban élő helyi lakosok komposztgyűjtőt kapnak az önkormányzattól, amelyet a kertjükben helyezhetnek el. A cél, hogy a háztartási komposztálásnak köszönhetően csökkenjen a szerves hulladék mennyisége. A lakásokban lakók “biovödröket” kaphatnak, amelyeket kollektív komposztálókba üríthetnek ki (voisinsdecompost.agglo-pau.fr/). Jelenleg 96 ilyen közösségi komposztpont van Pau városában. A közösségi komposztládáknak két funkciója is van: az emberek odavihetik a szerves hulladékot, de el is vihetik onnan az érett komposztot. Ennek a gyakorlatnak az alapját a 2022-től hatályos AGEC törvény adja, a célja pedig a szerves hulladék maradék hulladék belüli részarányának csökkentése.
Franciaországban a komposztálásnak régi hagyománya van. A 2000-es évek végétől léteznek a komposztálási útmutatók és létezik a komposztmesteri hálózat (RCC – Lakossági Komposztálók Hálózata). A közösség komposztálóhelyek fejlesztéséért lobbizó szervezet két különböző képzést fejlesztett ki: komposzt vezető és komposztmester. Az komposzt vezető általában az a személy, aki a terepen dolgozik, kapcsolatot tart a lakossággal. A komposztmester nagyobb felelősséggel bír. Ő áll kapcsolatban a döntéshozókkal. Nem minden komposztmester vesz részt a komposzt vezetők képzésében, de képezni, csak komposztmester végzettséggel lehet. A képzések 5-6 naposak. A képzések elvégzése sem a komposztvezetőt sem a komposztmestert nem jogosítja hivatalos munkakör betöltésére. A képzések önértékeléssel zárulnak. A komposztmester képzés esetében egy 15 oldalas szakdolgozatot is készíteni kell egy konkrét, folyamatban lévő vagy már befejezett projektről, és azt meg kell védeni egy 2 fős ( 1 közösség hulladékgazdálkodási szolgáltatásáért felelős, ágazati szakemberből és egy komposzt mesterből álló) vizsgabizottság előtt.
A közeljövőben a komposzt vezetői kompetenciák hivatalosan elismertté válnak, egy, a szerveshulladék képződés megelőzésének és helyi kezelésének gyakorlatát támogató és tudatosító képzésben, míg a komposztmesteri kompetenciák a “a megelőzési műveletek és a szerveshulladék helyi kezelésének szervezése és telepítése” elnevezésű képzés keretében lesznek elismertek. Az új képzések keretében önértékelés helyett a tanulóknak portfóliót kell készíteniük és vizsgát kell tenniük.
A komposzt workshopok moderátorai általában komposzt vezetők, vagy komposztmesterek. Helyszínként érdemes olyan helyen szervezni, ahol már van komposztálás. A moderátor esetében fontos, hogy tudjon alkalmazkodni, rugalmasan reagálni a váratlan helyzetekre és a felmerülő kérdésekre.
Az egyik leggyakrabban felmerülő kihívás, a komposztálással kapcsolatos félelem, ami a legtöbbször téves előfeltevéseken (szag, bogarak, patkányok stb) alapszik. Ezért is jó, ha a komposzt workshopot komposztáló telepen tartják. Itt demonstrálni lehet, hogyan is zajlik valójában a komposztálás.
A workshop programjának ismertetése után a moderátor felméri a résztvevők igényeit és szokásait. Milyen termékeket használnak a főzéshez? Készítenek-e már komposztot és ha igen hogyan? Mit várnak a workshoptól? stb.
Ebben a fázisban az oktatónak ̶ a biohulladékok diagnosztikáján keresztül ̶ meg kell határoznia, hogy milyen igényei vannak a résztvevőknek. Milyen élelmiszereket főznek? Milyen növényeik vannak, amik a komposztálás szempontjából relevánsak?
A második lépés során a moderátor bemutatja a komposzt fázisait (erjesztés, hűtés, érlelés), és kitér a biodiverzitásra, a giliszták szerepére stb.
A képzés zárásaként a résztvevők megkapják a hazavihető komposztálót, és instrukciókat kapnak annak felállításához.
A komposztálást népszerűsítő workshopok száma egyre nő Európában, különösen Franciaországban, köszönhetően az AGEC törvénynek, amely 2024-re kötelezi a szerveshulladék elkülönítését a többi hulladéktól, annak keletkezési helyén. (2018/851-es európai irányelv 22. cikkének alkalmazása.) A foglalkozás könnyen adoptálható, hiszen minden uniós országban fejlesztik a komposztálási tevékenységet és a legtöbb közösségi kertben komposztálóhelyeket hoznak létre. A komposzt workshopok tanulási céljai egyértelműek: megértetni az emberekkel, hogy tevékenységük milyen hatással van az éghajlatváltozásra, és hogy a komposztálással hozzájárulhatnak az elégetett hulladék mennyiségnek és ezáltal a CO2-kibocsátásnak a csökkentéséhez.
Valójában nincs akadálya ennek a tevékenységnek, de fontos tudni, hogy szükség van a helyi hatóságok támogatására, úgy mint Pauban és a legtöbb franciaországi város esetében is történt. Ezeknek az intézményeknek van hatáskörük, anyagi és egyéb erőforrásaik, hogy támogassák a komposztálók kihelyezését, hogy a workshopokat megvalósítását.