Ebben a témakörben további információkat kaphatunk a különböző ágyástípusokról, és arról, hogyan tehetik sikeressé a kertészkedést pl. kevesebb csapadék mellett.
Mélyebbre ültetés: minél több gyökeret fejleszt a növény, annál jobban tudja felvenni a vizet és a tápanyagokat. Az egyik módszer a mélyebbre ültetés. Ez jól működik például minden olyan növénynél, amely a szárából gyökeret tud növeszteni, pl. paprika és paradicsom.
A cserepes növények ültetése helyett a közvetlen vetés nem minden növény esetében és nem minden éghajlaton lehetséges. Ahol viszont lehetséges, a helyre vetett növények mélyebb gyökérzetet képeznek, jobban felveszik a vizet és a tápanyagokat, és jobban alkalmazkodnak a termőhelyükhöz.
Az intercropping (együtt termesztés): különböző növényfajok egy ágyásba való ültetését jelenti. A különböző fajoknak különböző tápanyagra van szükségük. Hasznos a mély és sekély gyökérzettel rendelkező növényeket együtt ültetni. A mélyen gyökerező növények képesek a talaj különböző rétegeiből tápanyagokat felvenni, jobban tűrik a szárazságot, és árnyékot is tudnak adni más növényeknek. A különböző növényformák – a nyúlánk és magasra növő növények a bokrosabbakkal együtt – jobban kihasználják a helyet az ágyásban, ha együtt ültetik őket. Az alávetést különösen akkor használják, hogyha a talajt élő mulccsal szeretnék leedni. Tudományos vizsgálatok eredményei mutatják be, hogyan támogatják egymást a növények, hogyan tartják távol egyes növények, mint például a hagyma, a kártevőket (például a sárgarépalegyet), hogyan választanak ki anyagokat a gyökereiken keresztül, és hogyan kommunikálnak egymással. Az intercropping lehet zöldségnövények vagy fűszernövények keveréke, de jelentheti virágokat vagy más haszonnövényeket összeültetését is.
A zöldtrágya termesztése: növények ültetése azokban az időszakokban, amikor nem termesztünk zöldséget az ágyásokban. A zöldtrágya növények takarják a talajt, és védik az eróziótól. Felveszik az ősszel és télen termelődött tápanyagokat, és védelmet nyújtanak a tápanyagok kimosódása ellen. Gyökereik szellőztetik a talajt, és képesek a mélyebb rétegekből származó tápanyagokat felhasználni. Miután a zöldtrágya növényeket betakarítottuk és visszaástuk a talajba, a tápanyagok a zöldségeink számára elérhetővé válnak. Egyes zöldtrágyanövények – baktériumokkal együttműködve – még a levegőből származó nitrogént is megkötik és hozzáférhetővé teszik.
Az emelt ágyások segítenek abban, hogy az ültetési szezon korábban kezdődhessen, tekintve, hogy a bennük lévő ültetőközeg korábban felmelegszik. Ugyanakkor építésük nagy mennyiségű anyagot igényel, a bennük lévő termőföld hamarabb kiszárad és így termőképességük megtartásához is több vízre van szükség. Az emelt ágyások egy speciális formája a dombágyás, amely létrehozása kevesebb építőanyagot igényel, és az ültetési felülete is nagyobb. A növényeknek a dombágyás felszínén történő megfelelő elhelyezésével, figyelemmel lehet lenni a növények eltérő víz- és napfényigényére.
A bakhátak kialakítása különleges mikroklímát hoz létre. A barázdák mélyén a víz elszivárog, majd a bakhát közepén ismét felfelé áramlik. Mivel a bakhát felszínét folyamatosan megmunkálják, a porózus felület csökkenti a párolgást.
A kráterágyás apermakultúrából ismert ágyásforma. Egy kúp alakú gödörből áll, amelyet perem vesz körül. A kráter belsejében lévő, különböző szintekre különböző növényeket ültetnek, attól függően, hogy mennyi vízre van szükségük, és milyen a fényigényük. A kráterágy összegyűjti a vizet, védi a növényeket a széltől, hideg időben melegebb mikroklímát teremt, meleg időben pedig, a párolgás révén hűti a növényeket.
A vegyes növénytermesztés különleges formái az erdőkertekés más agroerdészeti rendszerek. A klasszikus zöldségeskertekhez képest az erdőkertekben a kert 3 dimenziós rendszerré válik. Gyümölcsfákat, cserjéket és lágyszárú növényeket ültetnek együtt. A fák és cserjék mennyisége, valamint a közöttük lévő távolság a földterület nagyságától, valamint a kert tekintetében kitűzött céloktól függ. Az erdőkert ötlete eredetileg a trópusi területekről származik, ezért létrehozásakor a helyi viszonyokhoz (fény- és csapadék viszonyok, növényválaszték stb.) kell igazítani. Míg az erdőkertek inkább kisebb területekre alkalmasak, a fasorok közé ültetés (alley cropping) – a fák vagy cserjék és zöldségek váltakozó sorokban történő ültetése – nagy területeken is megvalósítható. A változatos agroerdészeti rendszerek segítenek a CO2 megkötésében. A fák szélárnyékot biztosítanak és elősegítik a heves esőzések beszivárgását is, mivel „lassítják” az esőt és a talaj nedvesebb marad. Az agrárerdészeti rendszerek meglehetősen összetettek, létrehozási szándék megléte esetén ajánlatos további információkat gyűjteni róluk.
Források és további információk
Bachmann, Christoph; Bührer, Eva; Forster, Kurt: Permakultur – Grundlagen und Praxisbeispiele für nachhaltiges Gärtnern, Haupt 2017, Bern
Gampe, Jonas: Letzter Ausweg:Permakultur, Löwenzahn 2021, Innsbruck
Schleep, Leon, Market Gardening & Agroforst, Löwenzahn 2022, Innsbruck
Weihenstephani Egyetem: Garten-Klima: Gemüsebau: garten-klima.de/course hozzáférés: 2023 júniusában.
NABU, ein Kraterbeet für den Klimagarten hozzáférés: 2023 júniusában.
NABU, Gärtnern in Zeiten des Klimawandels hozzáférés: 2023 júniusában.