Emberként különbözőek vagyunk, és különböző módon tanulunk hatékonyan. A különböző tanulási stílusok ismerete segíthet megérteni, hogy egyes tanulási tevékenységek miért hatékonyak egyes résztvevők számára, míg mások számára nem azok. A legfontosabb üzenet tehát az, hogy az oktatási tevékenységeket úgy kell kialakítanunk, hogy a különböző tanulási stílusoknak megfelelő elemeket egyensúlyba hozzuk. Ebben a témakörban a tanulási stíluspreferenciák 4 fő típusát fogjuk meghatározni, és megismerjük mindegyiknek az előnyeit és hátrányait.
Peter Honey és Alan Mumford négy fő tanulási stíluspreferenciát azonosított.
- Aktivista – Az aktivisták szeretnek új élményekben részt venni, és lelkesednek az új ötletekért. Élvezik a cselekvést, és hajlamosak előbb cselekedni, és csak utána mérlegelni a következményeket. Nem valószínű, hogy felkészülnek a tanulási tapasztalatokra, vagy utólag felülvizsgálják a tanultakat.
- Reflektor – A reflektorok szeretik a helyzetet különböző perspektívákból szemlélni. Szeretnek adatokat gyűjteni, felülvizsgálni és alaposan átgondolni, mielőtt bármilyen következtetésre jutnának. Élvezik mások megfigyelését, és meghallgatják a véleményüket, mielőtt felajánlanák a sajátjukat.
- Elméletalkotó – Az elméletalkotók szeretik a megfigyeléseket összetett és logikailag megalapozott elméletekben adaptálni és integrálni. A problémákat lépésről lépésre végiggondolják. Hajlamosak maximalisták lenni, akik szeretik a dolgokat racionális sémába illeszteni.
- Pragmatista – A pragmatikusok szívesen kipróbálnak dolgokat. Szeretik a munkájukban alkalmazható koncepciókat. Hajlamosak a türelmetlenségre, a hosszadalmas viták vonatkozásában, gyakorlatiasak és két lábbal állnak a fölön.
| Aktivista | |
| Akkor tanul a legtöbbet, amikor: | Nem az erőssége/kevesebbet tanul, ha: |
| ➤ új tapasztalatokkal, problémákkal és lehetőségekkel szembesül ➤ másokkal együtt dolgozik csapatfeladatokban vagy szerepjátékokban ➤ bedobják a mélyvízbe, egy nehéz feladattal. ➤ ő vezeti a megbeszéléseket. | ➤ előadásokat vagy hosszú magyarázatok kell hallgatnia, ➤ önállóan kell olvasni, írnia vagy gondolkodnia ➤ adatokkal kell dolgoznia (befogadás, feldolgozás, megértés) ➤ a pontos utasítások pontos követése |
| Reflektor | |
| Akkor tanul a legtöbbet, amikor: | Nem az erőssége/kevesebbet tanul, ha: |
| ➤ egyének vagy csoportok figyelhet meg munka közben ➤ lehetősége van a történtek áttekintésére és a tanultak átgondolására. ➤ elemzéseket és jelentéseket készíthet ➤ szoros határidők nélkül végezheti el a feladatait. | ➤ vezető vagy mások előtt kell szerepelnie ➤ a dolgok elvégzése, felkészülési idő nélkül ➤ ha bedobják mélyvízbe ➤ a határidők miatt sietni vagy aggódni kell. |
| Teoretikus | |
| Akkor tanul a legtöbbet, amikor: | Nem az erőssége/kevesebbet tanul, ha: |
| ➤ olyan összetett helyzetekbe kerül, ahol használnia kell készségeit és a tudását. ➤ strukturált helyzetekben, világos célokkal dolgozhat ➤ érdekes ötleteket vagy koncepciókat kínálnak neki, még ha azok nem is tűnnek relevánsnak azonnal. ➤ lehetősége van arra, hogy megkérdőjelezze és megvizsgálja az elképzeléseket. | ➤ olyan helyzetekben kell részt vennie, amelyek az érzelmeket és az érzéseket hangsúlyozzák. ➤ a tevékenység strukturálatlan vagy nem kap megfelelő eligazítást, ➤ dolgokat kell végrehajtania anélkül, hogy ismerné az alapelveket vagy fogalmakat. ➤ úgy érzik, hogy nincsenek összhangban a többi résztvevővel, például az eltérő tanulási stílusú emberek. |
| Pragmatista | |
| Akkor tanul a legtöbbet, amikor: | Nem az erőssége/kevesebbet tanul, ha: |
| ➤ van kapcsolat a téma és a munka között ➤ lehetőségük van kipróbálni a technikákat ➤ olyan nyilvánvaló előnyökkel járó technikákat mutatnak be, mint például az időmegtakarítás. ➤ mutatnak nekik egy modellt, amit lemásolhatnak | ➤ nincs olyan nyilvánvaló vagy azonnali előny, amelyet fel tudnának ismerni. ➤ nincs gyakorlat vagy iránymutatás arra vonatkozóan, hogy hogyan kell ezt csinálni ➤ nincs nyilvánvaló előnye a tanulásnak ➤ az esemény vagy a tanulás “csak elmélet” |
Hogyan tudhatod meg, hogy a fenti típusok közül ki képviselteti magát a közösségi kertész csapatodban?
A fenti rövid leírások közös elolvasása alapján ki lehet találni, hogy ki milyen típusba tartozik. Ha már mindenki ismeri az erősségeit és gyengeségeit, sokkal nagyobb esély van a megfelelő tanulási tapasztalatok és lehetőségek megélésére.
Valószínűleg olyan csoportokkal fogunk dolgozni, ahol a résztvevők mindenféle preferenciájú tanulási stílussal rendelkeznek. Továbbá, ha egy módon tanulunk a leghatékonyabban, az nem jelenti azt, hogy más módon nem tudunk tanulni. Lehet, hogy csak valamivel kevésbé hatékony. Ezért nagyon óvatosnak kell lenni a beskatulyázással. Ez az elmélet NEM egy olyan módszer, amellyel gyorsan és könnyen szét lehet válogatni az embereket, és a sztereotipizálás veszélyes. Fontos információ lehet az is, ha megkérdezzük, hogy valamely közösségi kertész miértegy adott tanulási stílust preferál az adott pillanatban.
További anyagok
Ingyenes online teszt: What kind of learner are you?
Bibliográfia
Mumford, A. (1997) Hogyan kezeljük a tanulási környezetet. Peter Honey Publications.